Web Analytics
Privacy Policy Cookie Policy Terms and Conditions Edinburgh-i Egyetem - Wikipédia

Edinburgh-i Egyetem

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Edinburgh-i Egyetem
University of Edinburgh (angolul)
Címer
Latinul Universitas Academica Edinburgensis
Alapítva 1583
Típus állami egyetem
Rektor Mark Ballard MSP
Székhely Edinburgh, Skócia
Költségvetés 183 millió £
Hallgatók 23 900 (2004)
Tantestület 7400 (2005)
Tagság Russell Group, Coimbra Group, LERU, Universitas 21
Honlap www.ed.ac.uk
Edinburgh fekvése


A skót Edinburgh-i Egyetem, melyet 1583-ban alapították, híres oktatási és kutatási központ Edinburgh-ban. Ez az egyik legrégibb, legpatinásabb és legnagyobb egyetem az Egyesült Királyságban.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Történet

Az egyetem alapítása Robert Reid püspök nevéhez fűződik, aki végrendeletében elég pénzt hagyott az egyetem alapításához. IV. Jakab 1582-ben királyi rendeletben biztosította egy egyetem alapítását. Abban a korban ez rendkívüli lépés volt, hiszen az egyetemek építésére pápai bullák adtak engedélyt. És ami az Edinburgh-i Egyetemet még ennél is különlegesebbé teszi, az az, hogy az ezt követő évben a városi tanács is engedélyezte az építkezést és ezzel ez lett az ország legelső polgári egyeteme. Skóciában ez már a negyedik egyetem volt, míg a sokkal népesebb és gazdagabb Angliában még csak kettő létezett. A 18. századra Edinburgh az európai felvilágosodás központjává vált, egyeteme pedig az egyik legfontosabb volt a sorban.

A Régi Egyetem 1827-ben. A kupolát 1887-ben építették hozzá.
Nagyít
A Régi Egyetem 1827-ben. A kupolát 1887-ben építették hozzá.
A Teviot Row-i ház, a világ legrégebbi egyetemi klubháza.
Nagyít
A Teviot Row-i ház, a világ legrégebbi egyetemi klubháza.

Mielőtt a Robert Adam tervezésű „Régi Egyetemet” (Old College) a napóleoni háborúk után átépítették volna, William Henry Playfair építész tervei alapján, az Edinburgh-i Egyetemnek nem volt egységes kampusza, az épületek zagyva összevisszaságban álltak, egymástól függetlenül. Az egyetem legelőször anatómia- és sebészoktatásáról volt nevezetes, amit később kibővitettek sok más területtel. Egy közeli ház alagsorából indult az anatómia tanszék amelyet egy, az egyetem alatt húzódó, alagút folyosó kötött össze a boncteremmel. Ebből az alagútból került elő William Burke holtteste is akasztása után.

A 19. század vége felé, mikor a Régi Egyetem épülete már túl szűkössé vált, megbízták Robert Rowand Anderson építészt egy új, orvosi iskola tervezésével. Az orvosi iskola, tehát, az ő tervei alapján készült el, amihez csak az 1880-as években építették hozzá a McEwan aulát.

Az egyetemnek köszönhető számos történelmi és modern épület a város különböző részein, köztük Skócia legrégibb koncertterme (második legrégebbi Nagy Britanniában) a Teviot Row-i ház, és a szépen felújított 17. századi „Mylne's Court” kollégium, amely az edinburgh-i királyi mérföld (Royal Mile) utcájának tetején található.

Az egyetemi könyvtárat három évvel az egyetem előtt alapították, 1580-ban. Több, mint 2milliós gyűjteményével ez Skócia legnagyobb egyetemi könyvtára, sőt Európában is igen jelentősnek számít. Két, legidősebb iskolája - Jog és Vallástudomány - igen nagyrabecsült, ennek megfelelően a jogi kar a Régi Egyetem épületében, míg a valástudományok kara az Új egyetem épületében (a Skót Parlamenttel szemben) kapott helyet.

Az egyetemnek van saját egyetemi újsága is, amelyet Robert Louis Stevenson alapított 1887-ben.

2002-ben átszervezték az egyetem kilenc egyetemi karát három főiskolává. Bár technikai értelemben véve nem főiskola, a szétválasztott egyetemi részeket ma Bölcsésztudományi és Társadalomtudományi (Humanities and Social Sciences (HSS)), Műszaki (SCE) és Orvostudományi főiskolának nevezik (MVM). Ezeken a „főiskolákon” belül vannak iskolák, amik hozzávetőleg az egyetemi karoknak felelnek meg (Azonban azt érdemes megjegyezni, hogy az egyes iskolák meglehetős anyagi és szervezési autonómiát élveznek).

Trimeszterek helyett ma szemeszterekre osztják a tanévet, egységesen mindegyik iskolában, alkalmazkodva ezzel a többi neves egyetemhez. (leginkább az USA-ban, de az Egyesült Királyságban is)

[szerkesztés] Hírnév

Az egyetem Robert Adam tervezésű Régi Egyetem épülete, amely a jogi kar otthona.
Nagyít
Az egyetem Robert Adam tervezésű Régi Egyetem épülete, amely a jogi kar otthona.

Az Edinburgh-i Egyetem besorolára 2005-ben a világ egyetemei között (Times Higher Education Supplement [THES]):

  • 16. Bio-orvostudomány
  • 14. Felvételiztetők szerint
  • 27. Bölcsésztudomány
  • 38. Műszaki tudományok
  • 30. Összesítésben

Az Edinburgh-i Egyetem akadémiai besorolása 2005-ben (Academic Ranking of World Universities [ARWU]):

A The Times magazin 2006-os egyetemi rangsorában az Edinburgh-i Egyetem az 5. helyet kapta összesítésben, és a 4. helyet a tanári állományára.

2005-ben, Skóciában az év egyeteme díjat elnyerte.

[szerkesztés] Földrajzi fekvés

[szerkesztés] Híres tanítványai

[szerkesztés] Politikusok

Alexander Graham Bell
Nagyít
Alexander Graham Bell
Robert Louis Stevenson
Nagyít
Robert Louis Stevenson
  • Gordon Brown, pénzügyminiszter
  • Robin Cook, korábbi külügyminiszter
  • Tessa Jowell, miniszter
  • Henry Dundas, 1st Viscount Melville, államférfi
  • Robert Finlay, 1st Viscount Finlay, Nagy Britannia lordkancellárja
  • Jennie Lee, az „Open University” alapítója, miniszter
  • James Mackay, Baron Mackay of Clashfern, lordkancellár
  • David McLetchie, A „Skót Konzervatív Párt” korábbi vezetője
  • Henry Petty-FitzMaurice, 3rd Marquess of Lansdowne, pénzügyminiszter
  • Malcolm Rifkind, külügyminiszter
  • John Russell, 1st Earl Russell, miniszterelnök
  • Charles Tupper, Kanada miniszterelnöke
  • John Witherspoon, Az amerikai függetlenségi nyilatkozat aláírója
  • Benjamin Rush, Az amerikai függetlenségi nyilatkozat aláírója
  • Julius Nyerere, Tanzánia első miniszterelnöke
  • Yun Po Sun, Dél-Kórea államfője
  • Hastings Banda, Malawi államfője

[szerkesztés] Tudósok

[szerkesztés] Művészek

[szerkesztés] Egyéb híres emberek

[szerkesztés] Külső hivatkozások

THIS WEB:

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - be - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - closed_zh_tw - co - cr - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - haw - he - hi - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - ms - mt - mus - my - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - ru_sib - rw - sa - sc - scn - sco - sd - se - searchcom - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sq - sr - ss - st - su - sv - sw - ta - te - test - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tokipona - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu

Static Wikipedia 2008 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2007:

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - be - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - closed_zh_tw - co - cr - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - haw - he - hi - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - ms - mt - mus - my - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - ru_sib - rw - sa - sc - scn - sco - sd - se - searchcom - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sq - sr - ss - st - su - sv - sw - ta - te - test - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tokipona - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu

Static Wikipedia 2006:

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - be - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - closed_zh_tw - co - cr - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - haw - he - hi - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - ms - mt - mus - my - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - ru_sib - rw - sa - sc - scn - sco - sd - se - searchcom - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sq - sr - ss - st - su - sv - sw - ta - te - test - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tokipona - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu