Digital Millennium Copyright Act

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A DRM (Digital Rights Management)

Mi a DRM?

A DRM (Digital Rights Management) egy eszköz annak a megszabására, hogy a megvásárolt DVD-t, filmet, könyvet, zenét, és egyéb műveket hogyan használja a vásárló, milyen eszközzel játssza le stb. Így a DRM abban is korlátozza a vevőt, hogy milyen eszközöket használhat fel a legálisan megvásárolt termék lejátszására, megtekintésére.

A DRM hátrányai

A DRM-ből nagyon sok kompatibilitási probléma adódhat a DVD/CD lejátszók, és egyéb eszközök estében, így a vásárló megveszi pl. a DVD-t, és amikor otthon beteszi a DVD lejátszóba, esetleg a számítógépbe, mert meg akarja nézni, azzal a problémával találkozik, hogy nem lehet lejátszani, mert a lejátszó nem kompatibilis a lemez formátumával. Olyan is előfordulhat, hogy valaki megvásárol legálisan egy DVD-t, és biztonsági másolatot akar róla készíteni, hogy azt nézze, és így ha még valami baja történne, akkor is ott van a másik. Az a gond, hogy ezt sem tudja megcsinálni, mivel a DVD a másolaton valószínűleg valami értelmetlen dolog lesz, vagy a másik lehetőség, hogy a lemez már “nem is engedi lemásolni magát.” Másik hátránya, hogy ha az emberek ezt látják, akkor természetes reakció, hogy megpróbálnak valamilyen módon védekezni ellene. Ebben az esetben (DVD) az az első ötlet, hogy valamilyen módon ki kell kerülni a védelmet. Ez általában egy rövid programot jelent, ami kiveszi a titkosítást (kódolást) a filmből. Itt jön a képbe a film szerzői jogának tulajdonosa, aki bejelenti, hogy a felhasználó törvénysértést követett el... (pedig ő csak hosszabb időre meg akarta őrizni a filmet)

Az EUCD tartalma

Az EUCD az Amerikai Egyesült Államokban érvényes DMCA (Digital Millennium Copyright Act), vagyis a Milleniumi Digitális Szerzői jogi Törvény “Európai változata”. (Amerikában a DMCA egyébként elsősorban azzal vívta ki az ellenszenvet, hogy a kutatók számára megtiltotta a másolásvédelmi technológiák tanulmányozását, valamint azt, hogy nyilvánosságra hozzanak olyan információkat, melyek ezen technológiák védelmi rendszerének hibáival, biztonsági réseivel kapcsolatosak.) Az EUCD arra kötelezi az Európai Unió országait, hogy azok olyan törvényeket léptessenek életbe, melyek megfelelő jogi védelmet biztosítanak a különböző titkosításoknak, másolásvédelmeknek és egyéb, a szerzői jogokat védő technológiai megoldásoknak. Az EUCD azt is kimondja, hogy az Európai Unió országaiban minden lehetséges eszközzel meg kell akadályozni, hogy forgalomba kerülhessenek olyan elektronikai eszközök, melyeket készítőik elsősorban arra tervezték, hogy a felhasználók segítségükkel illegális módon kiiktathassanak egyes digitális védelmi rendszereket.

A jelenlegi szerzői jogi törvény

részletes információ: http://www.hpo.hu/jogforras/9976.html

Jelenleg Magyarországon nincs olyan törvény, ami tiltaná a “másolásvédelmi technológiák tanulmányozását”.

fontos részek:

9. § (1) A szerzőt a mű létrejöttétől kezdve megilleti a szerzői jogok - a személyhez fűződő és a vagyoni jogok - összessége.

(2) A szerző személyhez fűződő jogait nem ruházhatja át, azok másként sem szállhatnak át és a szerző nem mondhat le róluk.

(3)A vagyoni jogok - a (4) - (6) bekezdésekben foglaltak kivételével - nem ruházhatók át, másként sem szállhatnak át és azokról lemondani sem lehet.

4. § (1) A szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta (szerző).

(2)Szerzői jogi védelem alatt áll - az eredeti mű szerzőjét megillető jogok sérelme nélkül - más szerző művének átdolgozása, feldolgozása vagy fordítása is, ha annak egyéni, eredeti jellege van.

34. § (1) A mű részletét - az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven - a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével bárki idézheti.

(2) Nyilvánosságra hozott irodalmi vagy zenei mű részlete, vagy kisebb terjedelmű ilyen önálló mű szemléltetés érdekében iskolai oktatási célra, valamint tudományos kutatás céljára a forrás és az ott megjelölt szerző megnevezésével a cél által indokolt terjedelemben átvehető, feltéve, hogy az átvevő művet nem használják fel üzletszerűen. Átvételnek minősül a mű olyan mértékű felhasználása más műben, amely az idézést meghaladja.

(3) A (2) bekezdésben említett átvevő mű nem üzletszerű többszörözéséhez és terjesztéséhez nem szükséges a szerző engedélye, ha az ilyen átvevő művet az irányadó jogszabályoknak megfelelően tankönyvvé vagy segédkönyvvé nyilvánítják, és a címoldalon az iskolai célt feltüntetik.

Lehetséges javítások Európában

Ami Amerikában nem kifejezetten sikerült (kifejezetten nem sikerült), azt Európában talán meg kellene valósítani.

1.Bele kéne tenni, hogy a digitális művekből saját használatra lehessen biztonsági másolatot készíteni. Ez azért szükséges, amit a fenti példa leír.

2.Az is fontos, hogy ne legyen olyan része, ami korlátozza, egy bizonyos formátumot támogató rendszer/készülék kifejlesztését.

Ez azért fontos, mert így sokkal gyorsabban terjednek a formátumok, egyre több rendszer fogja támogatni, ismertebbé válik... ez a formátum fejlesztőjének is nagy előnyt jelenthet, mivel ha elterjedtebb az amit csinált, akkor az mind bevétel ha egy cég jelentkezik, hogy olyan eszközt szeretne kifejleszteni, ami lejátssza/támogatja a formátumot.

3.Oktatási célokra mindenképpen szabadon használható kéne hogy legyen minden olyan mű, amit egyébként szerzői jog véd. Az iskolákban általában nincs túl sok pénz. Ezt mindenki tudja. (Ha egy szoftverfejlesztő cég azt várja el egy átlagos iskolától, hogy mindenért ugyanolyan sokat fizessenek, mint mindenki más, az a tanulók fejlődését is korlátozza.)

4.Lehetőleg az is egy nagy előny lenne, ha az Európában bevezetett rendszer nem ellenkezne a személyiségi jogokkal.

Az utóbbi időkben, mivel folyamatosan kezdi leváltani a papírt a digitális formátum, és vannak már olyan dokumentumok (egyre nagyobb arányban), amik csak digitális formában jelennek meg, ezért ha egy törvény megtiltaná a digitális másolatok készítését, az pont a célja ellentétére változtatná az eredményt. Ez az egész szerzői jogi törvényt rossz irányba vinné el. A dokumentum terjedése lelassulna, kevesen tudnának róla...