Daidalosz

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Daedalus átriányítás ide. Ha a Csillagkapu sorozat csatacirkálójára vagy kíváncsi nézd meg a Daedalus (Csillagkapu) cikket.

Icarus and Daedalus Charles Paul Landon festménye, 1799

Daidalosz, Daedalus, Dédalosz, etruszk írásmóddal Taitle mítikus görög művész.

A legelterjedtebb hagyomány szerint athéni származású volt, de miután unokaöccsét művészi féltékenységből megölte, Kréta szigetére menekült, ahol Minósz király vette pártfogásába. Ott Pasziphaé királynő kérésére fából egy belül üreges tehenet készített, majd a királynő bűnös szenvedélyéből született félig ember, félig bika alakú Minótaurosz számára megépítette a Labirintust. Hogy a palota titkát az építőmester se árulhassa el, a király nem engedte meg, hogy elhagyja Knosszoszt. Ezért madártollakból viasszal és mézzel összeragasztott, maga készítette szárnyakon fiával, Ikarosszal együtt Szicíliába repült, de útközben Ikarosz elpusztult, mivel túl magasra emelkedett, s a Nap melege megolvasztotta a szárnyat összetartó viaszt. Szicíliában Kókalosz király szolgálatába szegődött. Az ókori hagyomány szerint ő találta fel a fafaragást, a fűrészt, a fejszét, a fúrót, s ő volt az első, aki életet adott a szobroknak, nyitott szemekkel, lépő lábakkal s a testtől elválasztott kezekkel mintázva meg azokat. A késői hagyomány számos istenszobrot tartott az ő művének.

Ezekben a félig mítikus történetekben feltehetőleg egy, az i. e. 2. évezredben működött krétai építész és egy i. e. 6. századi szobrász alakja keveredik össze. A krétai építészhez fűződő hagyományt az ásatások is igazolták, amelyek e korban élénk kapcsolatot mutattak ki Kréta és Szicília között. A későbbi szobrász nevéhez fűzték mindazt a fontos új vívmányt, amelyet a görög szobrászat valóban az i. e. 7. században, valószínűleg krétai ösztönzésre, elsősorban Athénben elért.