Dávidvágása
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Dávidvágása, (szlovákul Davidov) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Varannói járásában. 2001-ben 866 lakosából 863 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Varannótól 9 km-re délnyugatra fekszik.
[szerkesztés] Története
Zsigmond király 1410-ben kibocsátott oklevele említi először, ebből kiderül hogy a település 1327-óta Nekcseyek birtoka. A község nevét is első birtokosáról kapta, neve alapján irtványtelepülés volt. Csicsva várának uradalmához tartozott. Nagy Lajos király, Erzsébet királyné és Mária királynénak tett szolgálataiért Zsigmond 1410-ben 52 más faluval együtt a Rozgonyiaknak adta. A Rozgonyiak után a Czudar, és a 1438-tól a varannói uradalom részeként a Sóvári Soós család birtoka, később 1490-től a Tarczay, majd 1493-tól a Marót nembeli Csire családé. A 16. században a községet ruszinokkal telepítették be. 1715-ben a Rákócziak szerencsi uradalmának része, később Szirmay Tamás szerezte meg, akit birtokosként az Almásy család követett. III. Ferdinánd király szolgálataikért Pintér Antalnak és Mártonnak adta. 1890-ben a Hadik-Barkóczy család szerezte meg. 1910-ben 554, többségben ruszin lakosa volt, jelentős szlovák kisebbséggel. 1920 előtt Zemplén vármegye Varannói járásához tartozott.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Görög katolikus temploma 1780-ban épült.