Cuauhtémoc
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Cuauhtémoc (másnéven Quauhtemoc, Cuautémoc, Cuauhtemoc, Cuanthemoc, Guatimozin, Guatemotzin) (kiejtése: Kuautemok illetve Kuautemoktzin, jelentése szárnyaló sas, született 1495-ben vagy 1502-ben; meghalt 1525. február 28.), Tenochtitlán utolsó azték uralkodója.
Miután II. Montezumát fogságba vetették, és a fellázadó aztékok megkövezték, Cuitláuac, Montezuma testvére lett az új uralkodó. A spanyolok pár hónap múlva őt is megölték, így lett Cuauhtémoc a hadsereg vezére és az új uralkodó.
Cuauhtémoc megadás nélkül, kompromisszum nélkül a végsőkig ellenállt és védte Tenochtitlánt. Kevéssel a város eleste előtt, 1521. augusztus 13.-án hajóján menekülni próbált, de elfogták. Cortez egy darabig teljes tisztelettel bánt a fogollyal, aki az azték uralkodói címet is megtarthatta. Végül, miután összeesküvést kezdett Cortez ellen, kivégezték.
Cuauhtémocot a mexikói történelem mint nagy uralkodót és mint szabadsághőst tartja számon: tiszteletére még ma is sok embert neveznek el Cuauhtémocnak. Emlékét ezenfelül egy chihuahuai város, egy colimai város, és Mexikóváros egyik kerülete őrzi. A császár emlékét az ellenállás időszakában tisztelték, a spanyolok üldözték.
Cuauhtémoc egyetlen ismert irodalmi feldolgozása: Guatemotzin néven, Gerhart Hauptmann Der weisse Heiland című darabjában szerepel.