Csonthéjasok
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Prunus | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Plum (Prunus domestica) |
||||||||||||||
| Rendszertan | ||||||||||||||
|
||||||||||||||
| Fajok | ||||||||||||||
|
Prunus alabamensis |
A Prunus (csonthéjasok) egy fa- és cserjenem neve. Ebbe a nemzetségbe tartozik a szilva, cseresznye, őszibarack, kajszi és a mandula is. Hagyományosan a rózsák családjának (Rosaceae) alcsaládjába sorolják mint Prunoideae (vagy Amygdaloideae), de egyesek saját családként kezelik, mint Prunaceae (vagy Amygdalaceae). Több száz csonthéjas fajt ismerünk, melyek leginkább a bolygó északi féltekéjén terjedtek el.
Virágaik színe általában a fehértől a rózsaszínig váltakozhat, 5 szirom- ás 5 csészelevelük van. Egyszerű vagy ernyős virágzatúak, 2-6 vagy több fürttel. Gyümölcseiket vastag, csontkemény burok veszi körül. Leveleik egyszerűek vagy lándzsásak; fogazottak.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Osztályozás
Bizonyos felfogások szerint a nemzetséget több alnemzetségre kellene felosztani, de az ITIS a Prunus genust az alábbi fajokra osztja:
- Prunus alnemzetségek:
- Amygdalus alnemzetség: mandulák és őszibarackok. Az axilláris rügyek hármasával állnak (középen a vegetatív rügy, kétoldalt egy-egy virágrügy). A virágok kora tavasszal jelennek meg, ülők vagy rövid kocsányúak, nem leveles hajtásokon nyílnak. A termés egyik oldalán barázda; a csonthéj mélyen gödrös. Típusfaj Prunus dulcis (Mandula).
- Prunus alnemzetség: szilvák és kajszik. Az axilláris rügyek magánosan állnak. A virágok kocsányosak, kora tavasszal levéltelen hajtásokon nyílnak. A termés egyik oldalán barázda; a csonthéj érdes. Típusfaj Prunus domestica (Szilva).
- Cerasus alnemzetség: cseresznyék. Az axilláris rügyek magánosak. A virágok kora tavasziak, kocsányuk hosszú, sátorban állnak levéltelen hajtásokon. A termés nem barázdált; a csonthéj sima. Típusfaj Prunus cerasus (Meggy).
- Lithocerasus alnemzetség: törpe cseresznyék. Az axilláris rügyek hármasával állnak. A virágok kora tavasziak, kocsányuk hosszú, sátorban állnak levéltelen hajtásokon. A termés nem barázdált; a csonthéj sima. Típusfaj Prunus pumila (Törpe cseresznye).
- Padus alnemzetség: zelnicék. Az axilláris rügyek magánosak. A virágok késő tavasszal fürtökben, leveles hajtásokon nyílnak, kocsányuk rövid. A termés nem barázdált; a csonthéj sima. Típusfaj Prunus padus (Zelnicemeggy).
- Laurocerasus alnemzetség: babérmeggyek. Az axilláris rügyek magánosak. A virágok kora tavasszal fürtökben, nem leveles hajtásokon nyílnak, kocsányuk rövid. A termés nem barázdált; a csonthéj sima. Legtöbbjük örökzöld (az összes többi alnemzetség lombhullató). Típusfaj Prunus laurocerasus (Közönséges babérmeggy).
[szerkesztés] Felhasználás
A Prunus nemzetséghez tartozik a mandula, a kajszi, a cseresznye és meggy, az őszibarack és a szilva, amelyek mindegyikének van a kereskedelmi gyümölcstermesztésre kifejlesztett fajtája. A mandula ehető része tulajdonképpen nem maga a termés, csak a mag; a termése ugyanis felnyíló csonthéjas termés, nem összekeverendő a makkokkal. Van számos faj, hibrid, és fajta, amelyeket szigorúan dísznövényként termesztenek, általában pazar virágaikért, illetve némelyiket a leveléért vagy kérgéért. Ezek közé a dísznövények közé tartozik az a csoport, amelynek tagjait díszcseresznyéknek nevezzük.
Mivel mind élelmiszerként, mind dísznövényként jelentős értéket képviselnek, sok Prunus fajt telepítettek be a világ olyan tájaira, ahol nem voltak őshonosak. Az Óvilág sok faját világszerte termesztik díszként vagy a gyümölcséért; és sok közülük ezeken a területeken is már-már őshonosnak számít.
A Prunus fajok tápláléknövényül szolgálnak egyes Lepidoptera fajok pl. a Sárgafoltos púposszövő és a Campaea margaritata araszolófaj számára.
[szerkesztés] Elterjedés
- Prunus armeniaca - Kajszi. Közép-Ázsiától Kínáig.
- Prunus avium - Vadcseresznye, nevezik madárcseresznyének is, és ez az őse a legtöbb ehető cseresznyének. Európától Nyugat-Ázsiáig.
- Prunus brigantina - Briançon-i kajszi. Délkelet-Franciaország.
- Prunus campanulata - Harangvirágú cseresznye. Dél-Kína, Taiwan.
- Prunus canescens - Szürkelevelű cseresznye. Kína.
- Prunus cantabridgensis - Cambridge-i cseresznye. Ismeretlen eredetű, talán kelet-ázsiai, lehet, hogy hibrid.
- Prunus cerasus - Meggy. Európa és Délnyugat-Ázsia.
- Prunus cerasifera - Vérszilva. Délkelet-Európa és Délnyugat-Ázsia.
- Prunus cocomilia - Nápolyi szilva. Délkelet-Európa (Olaszország, Balkán).
- Prunus cornuta - Himalájai madárcseresznye. Himalája.
- Prunus dasycarpa - Fekete kajszi. Valószínűleg a P. armeniaca x P. cerasifera hibridje.
- Prunus davidiana - Hegyi őszibarack. - Kína.
- Prunus domestica - Szilva és Ringló. Hibridnek tartják, valószínűleg Nyugat-Ázsiából és a Kaukázusból származik.
- Prunus dulcis - Mandula. Délkelet-Európa, Délnyugat-Ázsia.
- Prunus fruticosa - Csepleszmeggy. Északkelet-Európa, Észak-Ázsia.
- Prunus grayana - Japán madárcseresznye. Japán.
- Prunus incana - Nincs magyar neve. Kisázsia, Kaukázus.
- Prunus incisa - Fudzsi cseresznye. Japán.
- Prunus jacquemontii - Afgán cseresznye. Északnyugat-Himalája Afganisztánban és Pakisztánban.
- Prunus laurocerasus - Balkáni babérmeggy, a Balkánról és Nyugat-Ázsiából.
- Prunus lusitanica - Portugál babérmeggy. Ibériából.
- Prunus maackii - Mandzsu zelnice. Északkelet-Ázsia.
- Prunus mahaleb - Sajmeggy. Európa.
- Prunus mume - Japán kajszi. Kína és Japán.
- Prunus nipponica - Japán hegyicseresznye. Japán.
- Prunus padus - Zelnicemeggy. Májusfa néven is ismert, Észak-Eurázsia.
- Prunus persica - Őszibarack, eredete bizonytalan, valószínűleg Nyugat-Ázsia.
- Prunus prostrata - Hegyi cseresznye. Mediterrán régió.
- Prunus salicina - Japán szilva. Japán, Kína.
- Prunus sargentii - Szahalini cseresznye. Észak-Japán.
- Prunus serrula - Tibeti cseresznye. Nyugat-Kínától Közép-Ázsiáig.
- Prunus serrulata - Japán díszcseresznye (Szakura). Kelet-Ázsia.
- Prunus sibirica - Szibériai kajszi. Északkelet-Ázsia.
- Prunus simonii - Kínai szilva. Észak-Kína.
- Prunus speciosa - Osimai cseresznye. Japánban az Osima & Izu szigeteken.
- Prunus spinosa - Kökény. Európa, Észak-Afrika, Nyugat-Ázsia.
- Prunus subhirtella - Higancseresznye. Eredete bizonytalan, de valószínűleg Kelet-Ázsia.
- Prunus tenella - Törpe mandula. Fekete-tengeri területek.
- Prunus tomentosa - Pelyhes meggy. Délnyugat-Kína, Himalája.
- Prunus yedoensis - Jedói cseresznye. Japán, valószínűleg termesztett hibrid volt.
[szerkesztés] Észak-Amerika
- Prunus allegheniensis - Allegheny szilva. Az Appalache-övezetben.
- Prunus americana - Amerikai szilva. Az Egyesült Államok nagy részén a Nagy Préritől keletre, és Kanada legdélebbi részein.
- Prunus angustifolia - Csikaszó szilva. Egyesült Államok délkeleti része.
- Prunus besseyi - Sziklás-hegységi cseresznye. Nagy Préri & Sziklás-hg. keleti része.
- Prunus caroliniana - Karolinai babérmeggy. U.S.A. délkeleti része.
- Prunus emarginata - Keserű cseresznye. Brit-Kolumbiától Oregonig.
- Prunus hortulana - Nincs magyar neve. Főként Missouri, Illinois és a környező területek.
- Prunus ilicifolia - Magyal szilva. Kalifornia.
- Prunus maritima - Parti szilva. Északkelet-atlanti partok.
- Prunus mexicana - Nincs magyar neve. Nagy Préri délkeleti része.
- Prunus munsoniana - Vadliba szilva. Főként Missouri, Kelet-Kansas és a környező területek.
- Prunus nigra - Kanadai szilva. Kanada legdélkeletibb része, Manitobától nyugatra, valamint az U.S.A. legészakkeletibb része.
- Prunus pensylvanica - Nincs magyar neve. Kanada déli fele és az U.S.A. legészakibb része.
- Prunus pumila - Nincs magyar neve. Délkelet- és Délközép-Kanada és az U.S.A. északi része Wyomingtól nyugatra.
- Prunus serotina - Kései meggy. Kanada legdélkeletibb része, és az Egyesült Államok nagy része a Nagy Préritől keletre. Arizonában és Guatemalában szintén megtalálható.
- Prunus subcordata - Oregoni szilva. Oregon, Kalifornia.
- Prunus virginiana - Virginiai zelnice. Dél-Kanada és az U.S.A. keleti része kivéve a legdélebbi területeket.
[szerkesztés] Lásd még
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Részleges Prunus fajlista: a National Genetics Resources Programból
Based on work by