Vita:Csillagászati színképelemzés

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ez a cikk egyike a kiemelt szócikkeknek, a Wikipédia legjobbjai közé tartozik.

Ez a szócikk szerepelt a kezdőlapon. A szavazás eredményét itt találod.

	Ezen a cikken a természettudomány műhely dolgozik. Vegyél részt a(z) Csillagászati színképelemzés cikk szerkesztésében.
K	Ez a cikk Kiemelt-szintű osztályzást kapott.

Ezt áthoztam a Spektroszkópia cikkből, be kellene dolgozni:

A csillagászati ~ az égitestek és kozmikus jelenségek vizsgálatának leghatékonyabb módszere. Mivel a Nap kivételével valamenyi égitestről a gyenge, a ~i kutatáshoz nagy átmérőjű távcsövekkel kell összegyűjteni a jelet. Az égitestek ~ja a 19. század közepén kezdődött, és egy évszázadon át az optikai tartomány vizsgálatára korlátozódott, majd a 20. század második felében fokozatosan a teljes elekromágneses színképre kiterjedt. A színképelemzés során a folytonos spektrumból, ill. abszorpciós és emissziós színképvonalakból meg lehet határozni a kibocsátó forrás, valamint a látóvonal mentén abba az irányba eső közeg fizikai tulajdonságait (pl.: hőmérséklet, mozgás, mágneses tér erőssége) és kémiai összetételét. A rádiócsillagászatban a vevő hullámhosszának hangolásával veszik fel a forrás színképét. A rádiótartományban a legfontosabb színképvonal a semleges hidrogén 21 cm-es sugárzása, amely a csillagközi anyag eloszlását jelzi, valamint a molekuláris hidrogénnel együtt előforduló szén-monoxid-molekula vonalai, a mikrohullámú és szubmiliméteres tartományban a csillagközi térben levő molekulák színképvonalai. Az infravörös sugárzás ~i vizsgálata az 1970-es évektől folyik. A hullámhosszak szétválasztásához ebben a tartományban előbb hangolható áteresztésű, keskeny sávú szűrőket használtak, az infravörös sugárzást közvetlenül érzékelő detektorok kifejlesztésével azonban itt is lehetővé vált a rácsspektrográf elvén működő spektrométer alkalmazása. A csillagászati forrásokból származó, optikainál rövidebb hullámhosszú sugárzást csak a Föld légkörén kívülről lehet vizsgálni. Az ibolyántúli ~ kezdetét a Copernicus felbocsátása (1972) jelentette. A röntgen~ forró (millió K hőmérsékletű) égitestek és nagy energiájú jelenségek kutatásához fontos (röntgencsillagászat).

Sziasztok! A cikk Zeeman-effektus fejezetében van egy befejezetlen mondat (a második). Bocs, hogy szólok, de szerintem jobbat tesz a cikknek, ha nem én fejezem be...:) --Csanády 2006. május 23., 20:21 (CEST)

[szerkesztés] Formula

I_ρ / I_π = 0,25 (1+cos²γ) / 0,5 sin²γ

Így jó?

Én nem értek hozzá, lehet, hogy van valami jelentősége, hogy 0,25/0,5-ként van felírva az 1/2. Aki tudja, döntse el. :) – KovacsUr 2006. június 1., 15:11 (CEST)

Köszi hogy szóltál; persze hogy van jelentősége... Közben rájöttem, hogy valami nagyobb hiba is van benne. Az eredeti forrásban viszont nem tudok utánanézni (Marik Miklós: Csillagászat; kb. harminc éve adták ki utoljára :)) SzDóri 2006. június 1., 17:23 (CEST)

Szerintem ha tudjuk, hogy hibás, ne szerepeljen a cikkben, a hiánya kisebb problémát okoz. Megpróbáltam Gugliban megkeresni, de nyoma sincs. Aki legközelebb könyvtárban jár, jegyzetelje ki ezt is. :) – KovacsUr 2006. június 1., 18:46 (CEST)

[szerkesztés] A kiemelt cikk felé vezető úton

Fontos teendők:

• az 1. táblázatból hiányzó adatok - atomok és molekulák ekvivalens szélessége
• A Zeeman-effektus részhez egy ábra, ami részletezi a színképvonal-felhasadások módját
• piros linkek minimalizálása (legalább az alap dolgok megírása, mint pl.: polarizáció, spektrométer, szupernóva-maradvány, gerjesztés, ionizáció, Saha-egyenlet, Seares-formula)
• FLAMES (Fibre Large Multi Element Spectrograph) teljes nevének magyarra fordítása.
• a spektrográfról szóló rész bővítése: típusai, háttérlevonás folyamata, rövid összefoglaló az ilyen jellegű szoftverekről (ezek nagy része ingyenesen elérhető!!)
• ekvivalens szélesség kiszámítása képletben (ha lehetséges maradékintenzitással kifejezve)
• a pulzáló változókról se ártana írni valamit (fénygörbe összefüggése a színképbeli változásokkal egy pulzációs periódus alatt)
• spektroszkópiai módszereknél írni a jódcellás technikáról
• spektroszkópiai kettőscsillagokhoz valami látványos ábrát betenni
• a belső linkek megírása (a tudósok teljes nevére való utalás)
• azonos című, más nyelvű wikilapok keresése (nem hiszem, hogy egyedül csak angolul és németül van meg)
• helyesírás ellenőrzés nyelvhelyességi szempontból is (tudom, tudom ez nem az erősségem...)

SzDóri 2006. június 15., 18:26 (CEST)

Hozzátennék:

• a forrásoknál a www kezdetű oldalak helyett azok címét beírni?
• commons linket berakni?

NCurse _üzenet 2006. június 17., 13:46 (CEST)

Ezt a Commons linket nem igazán értem; mégis hová mutasson? - Peppe83 2006. június 17., 14:02 (CEST)

Azt hittem, hogy van a témának commons-beli megfelelője, de nincs. :) NCurse _üzenet 2006. június 17., 14:06 (CEST)

"A rácsokat karcoló osztógépek azonban felső határt szabnak, a milliméterenkénti néhány ezer vonalnál nem lehetséges sűrűbb rácsot készíteni. Gyakorlatilag ρ = 1200 osztás/mm-nél sűrűbb rács nem fordul elő a csillagászati műszerekben. Efelett a határ felett ugyanis már jelentősen romlik a rácsok minősége, ami szórt fény megjelenéséhez vezet."

A mai mikropocesszorokat 65 nanometeres vezetek-csikszelesseggel gyartjak, ket ev mulva ez 35nm lesz. Miert nem hasznaljak ugyanezt a technikat a csillagaszok, rontgen vagy UV litografiaval tiz-husz atom szelessegu alakzatok (matricak) kialakithatok. A karcolgatas nagyon elavult modszernek tunik.

[szerkesztés] Kép figyelmeztetés

A következő képeket törölték vagy törlésre jelölték a Commons-on. Kérlek távolítsd el az ilyen képeket a szócikkből, vagy csatlakozz a Commons-on levő vitához. Ha a képet kiveszed a cikkből, kérlek nézd át, hátha van a Commons-on hasonló témájú kép, ami az alább felsoroltakat helyettesíthetné.

Miután megoldottad a problémát, kérlek azt jelezd, mind itt, mind a CommonsTicker oldalon, az üzenetet létrehozó sablon „|status=” sorában.

Ezt az üzenetet a CommonsTicker írta.

-- CommonsTicker 2006. augusztus 27., 16:30 (CEST)