Csimpánz
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Csimpánz | |||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Rendszertan | |||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||
Közönséges csimpánz (Pan troglodytes) Törpecsinpánz, ( más néven Bonobo) (Pan paniscus´) |
A csimpánz (Pan) az emberszabású majmok egy neme, amelybe az ember két legközelebbi rokona, a közönséges csimpánz és a törpecsimpánz tartozik.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Nevük eredete
A csimpánz név a közép-afrikai csiluba nyelv azonos jelentésű kivili csimpenze szavából származik, ami szó szerint „gúnyembert” jelent. A szó az angol nyelvben chimpanzee (ejtsd: csimpenzí) alakban terjedt el a 18. század első felétől. Az angolból vette át a többi európai nyelv, így a magyar is, ahol a szó kiejtését valószínűleg befolyásolta a csimpaszkodik igével való hasonlósága is.[1] Az állat tudományos neve, a Pan, úgy született, hogy a chimpanzee névből kivágták az ókori görög Pán természetisten nevével megegyező pan szót (lásd: pánsíp, pánik).
[szerkesztés] Besorolásuk
[szerkesztés] Elterjedésük
A csimpánzok Közép-Afrika trópusi őserdeiben ill. fás-szavannáin élnek.
[szerkesztés] Testfelépítésük
A csimpánzok testméretei nagy eltéréseket mutatnak, mivel egyrészt határozott nemi dimorfizmus jellemzi őket (vagyis a nőstények mintegy negyedével kisebb a hímeknél); másrészt pedig elég nagy lehet az eltérés az egyes helyi változataik között. A hímek testtömege így 35-70 kg között, testmagasságuk pedig 90-120 cm között változik; a nőstényeké 26-50 kg ill. 70-100 cm között. Agytérfogatuk kb. 350 ml, ami nem sokkal kevesebb, mint az ember legkorábbi ismert őseinek, a már két lábon járó Australopithecus-fajoknak.
A csimpánzok testfelépítése az erdei életmódhoz alkalmazkodott: hosszú karjaik és kezükön-lábukon szembefordítható (opponálható) hüvelykujjaik segítségével nagyon ügyesen mozognak a fákon és az ágak között. Testüket ritkás fekete szőrzet borítja, az arcuk azonban csupasz.
[szerkesztés] Életmódjuk
[szerkesztés] Táplálkozás
A csimpánzok elsősorban növényeket fogyasztanak, de ha alkalmuk van rá, akkor csoportosan kisebb állatokat is elejtenek (általában más, kisebb majomféléket).
[szerkesztés] Társas viszonyaik
A testfelépítés és a viselkedés között általában szoros kapcsolat van, amelynek egyik legfontosabb kifejezője egy faj nemi dimorfizmusa (hím és nőstény egyedek közötti kétalakúság). A csimpánzok nemi dimorfizmusa a gorilla és az ember közé esik. A gorillák domináns hímek vezette családokban élnek, míg az emberekre a csoporto(ko)n belüli monogám férfi-nő kapcsolat a jellemző.
A csimpánzok csoportszerkezetére az alábbiak jellemzők:
- zárt csoportokban több hím és nőstény élt együtt;
- nemi érésük után a hím utódok a csoportban maradtak, a nőstények elhagyták azt;
- a rokon hímek közösen, egymással együttműködve védik a nőstényeket és a csoport területét;
- a nőstények között lazább a kapcsolat;
- egy hím több nősténnyel tart kapcsolatot (poligínia).
Louis Leakey angol antropológus az elsők között ismerte fel, hogy az emberelődök (Australopithecus-fajok) féltételezett életmódjának megismerésében nagy segítséget jelenthet a ma élő emberszabású majmok viselkedésének tanulmányozása. A csimpánzok társas viszonyainak (és kicsit saját magunk jobb) megismerésében Jane Goodall angol etológusnő helyszíni megfigyelései hoztak úttörő eredményeket.
[szerkesztés] Agresszió
[szerkesztés] Eszközhasználatuk
[szerkesztés] Etika: hol kezdődik az ember?
[szerkesztés] Érdekességek
- A Kongó nevű csimpánz készítette festmények rendkívül magas árakon keltek el az aukciókon.
[szerkesztés] Forrás
- Gyenis Gyula: Humánbiológia, a hominidák evolúciója; Nemzeti Tankönyvkiadó, 2001.
- Richard Leakey: Az emberiség eredete; Kulturtrade, 1997.
- Csányi Vilmos: Az emberi természet; Vince, 2000.
- Jared Diamond: A harmadik csimpánz felemelkedése és bukása; Typotex; 2002.
[szerkesztés] Megjegyzések
- ↑ Tótfalusi István: Magyar Etimológiai Nagyszótár 2002. Arcanum DVD Könyvtár 2. ISBN 9639374121