Csallóközkürt

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Csallóközkürt (szlovákul Ohrady, korábban Kert na Ostrove) község Szlovákiában a Nagyszombati kerületben a Dunaszerdahelyi járásban. 2001-ben 1141 lakosából 1087 magyar és 50 szlovák volt.

Tartalomjegyzék

1 Fekvése
2 Története
3 Nevezetességei
4 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Fekvése

Dunaszerdahelytől 6 km-re keletre fekszik.

[szerkesztés] Története

A falut 1138-ban említik először. Neve a magyar kürt törzsnévből származik, (török: kögur = mellecske). Határában feküdt az egykori Nyék határőrfalu. 1252-ben a települést IV. Béla király a pozsonyi káptalannak ajándékozta. Szent István első vértanúnak szentelt templomát 1390-ben említik először. A 15. században a Bazini és Szent-Györgyi grófok birtoka. Később az Apponyi és Pállfy család birtoka lett, akik Tájlakon kis kastélyt is építettek. A reformáció terjedését követő vallási villongások következtésben a kürti egyház a 16. század elején megszűnt létezni. A falunak több mint 350 éven át még papja sem volt, 1634-ben a templom is elpusztult. A mai is álló templom csak a 20. században épült fel. 1649-ben a községnek már volt óvodája, az iskolát valószínűleg a 19. század elején alapították. A falu lakói nagyrészt szegény emberek, zsellérek voltak, akiket az 1866-67 évek természeti csapásai is sújtottak és eladósodtak. 1872-ben a kürti egyház ismét önálló plébánia lett. 1910-ben 903, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi járásához tartozott.

[szerkesztés] Nevezetességei

Szent István első vértanú tiszteletére szentelt templomát 1933-ban építették, ekkor bontották le a korábbi gótikus templom maradványait is. 1996-ban renoválták. Egyik harangja 1482-ből származik. Érdekesség, hogy márvány főoltára Mária Terézia szétvert és lebontott pozsonyi lovasszobrának anyagából készült.