Csíkszentmihály
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Csíkszentmihály (románul Mihăileni): falu a mai Romániában Hargita megyében. A község Ajnád, Alszeg, Csigafalva és Tőkeszeg összeolvadásából keletkezett. Községközpont, Ajnád, Lóvész és Vacsárcsi tartozik hozzá.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A falu Csíkszeredától 13 km-re északra a Rákos-patak völgyében fekszik.
[szerkesztés] Nevének eredete
Nevét Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt középkori templomáról kapta.
[szerkesztés] Története
1332-ben S. Michaele néven említik először. 1694-ben a tatár betöréskor sokat szenvedett, ekkor pusztult el a szomszédos Cibrefalva, amely ma már csak határrészként szerepel. 1910-ben 2453, 1992-ben 1604 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Szépvízi járásához tartozott.
[szerkesztés] Látnivalók
- Határában 6 km-re keletre a Pogányhavas nyugati nyúlványán, melyet Vártetőnek neveznek Balaskó várának romjai láthatók.
- Római katolikus erődtemplomát a 1448-ban építették a régi 1332-ben említett templom átalakításával, 1661-ben a törökök, 1694-ben a tatárok égették fel, 1819-ben átépítették és bővítették. 15. századi falfestményei vannak. Tornyát Sándor Mihály építtette a török rabságból való szabadulása emlékére. Főoltáron állott Szent Mihály faszobráról azt tartották, hogy egyidős volt a székelyek megtérésével.
- Templomkertjében áll a madéfalvi veszedelem emlékére emelt első kereszt.
- A Biális-kúria a 19. század elején épült.
[szerkesztés] Híres emberek
- Itt született Csíkszentmihályi Sándor László honvédszázados és Tamás András honvéd alezredes a 48-as szabadságharc Kolozsvárott kivégzett vértanúi.
Based on work by