Csíkkozmás

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Csíkkozmás (románul Cozmeni): falu a mai Romániában Hargita megyében. Közigazgatásilag Csíkszentmártonhoz tartozik.

Tartalomjegyzék

1 Fekvése
2 Nevének eredete
3 Története
4 Látnivalók
5 Híres emberek

[szerkesztés] Fekvése

Csíkszeredától 20 km-re délkeletre a Kozmás és a Nyerges-patak mellett fekszik, 2002-től ismét önálló község.

[szerkesztés] Nevének eredete

Nevét Szent Kozma és Damján tiszteletére szentelt középkori templomáról kapta.

[szerkesztés] Története

1332-ben Sanctis Codmas et Damiano néven említik először. Eredeti neve Girgicfalva volt és az Olt mellett a Görgös nevű dűlőben feküdt. A falu ősidők óta lakott, területén újkőkori, bronz és vaskori leletek kerültek elő. Áprád kori templomát 1661-ben felégette a török, de 1653 és 1670 között újjáépítették. 1662-ben tornyot is építették hozzá, melyben 1772-től az alvinci uradalomtól vásárolt óraszerkezet működött, ekkor magasították is. A templom egy régebbi kápolna helyén épült gótikus stílusban Szent Kozma és Damján tiszteletére, később barokk stílusban átépítették. 1761-ben kápolnát építettek hozzá, 1831-ben és 1883-ban újították. Vitos Mózes szerint a Pap-hegyen hajdan templom állt. 1690-ben Thököly serege állomásozott itt, 1694-ben a tatárok dúlták fel. 1708-ban kuruc-labanc csata zajlott itt. 1719-ben a falut súlyos pestisjárvány sújtotta. A Nyerges-tetőn vívta élethalálharcát 1849. augusztus 1-jén a Tuzson János őrnagy vezette honvédcsapat az orosz túlerővel és árulás következtében mind egy szálig elestek. Emléküket feliratos oszlop őrzi. 1860-ban árvíz sújtotta, 1887-ben csaknem az egész falu leégett. 1910-ben 1391 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Kászonalcsíki járásához tartozott. 1992-ben 1403 lakosából 5 román kivételével mind magyarok.

[szerkesztés] Látnivalók

Római katolikus temploma Árpád kori
A Nyerges-tetőn az 1849-ben elesettek emlékműve
A Nyerges alatti részen több borvízforrás tör fel, sós forrását Sósszéknek nevezik