Cornelius Gallus
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Gaius Cornelius Gallus (Forum Julii, ma Fréjus, Franciaország, Kr. e. 69 - ?, Kr. e. 26?), római költő.
Összeköttetései révén hamar jelentős pályát futott be. Iskolatársa volt Augustusnak, a későbbi császárnak, Asinius Pollio pedig a barátjának nevezte. Később a triumvirektől kapott különböző megbízatásokat. Az actiumi csata (Kr. e. 31) után átvette az Antoniustól elpártolt légiók feletti parancsnokságot, és közreműködött Kleopátra elfogásában is. Jutalmul őt nevezték ki Egyiptom első római helytartójának. Tetteit később állítólag a piramisok falára vésette, s szobrait szerte Egyiptomban felállíttatta. Becsmérlőleg nyilatkozott magáról Augustusról is, amiért visszahívták, és a senatus zsarolás miatt száműzetésre és vagyona teljes elkobzására ítélte, erre ő öngyilkos lett.
Propertius és Ovidius egyaránt elismerően nyilatkoznak négy könyvben közzétett szerelmi elégiáiról, amelyeket Cytherishez, egy színésznőhöz intézett, aki később Marcus Antonius kedvese lett. Műveiben használta azt a gyűjteményt is, amelyet Partheniosz állított össze számára régi római és görög versekből. Vergilius hatodik eklogája azt bizonyítja, hogy Euphorión nyomán hésziodoszi mítoszokat is feldolgozott. A maga korában elismert költő volt, műveiből ránk mindössze egyetlen pentameter maradt.
[szerkesztés] Források
- Pecz Vilmos (szerk.): Ókori lexikon (ISBN 9639374113)
Based on work by