Business Software Alliance

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

	Ezen szócikk semlegessége vitatott.
	A vita részleteihez lásd a vitalapot .

A Business Software Alliance (BSA) a világ legnagyobb forgalmú szoftvergyártóit tömörítő szervezet. Fő tevékenysége a jogosulatlan software-felhasználás elleni küzdelem. Működését a tagok bevételével arányos tagdíjakból, illetve a megnyert vagy megegyezéssel lezárt kártérítési perekből finanszírozza.

A szervezet honlapja szerint^[1]

A Business Software Alliance (BSA) a biztonságos és jogtiszta digitális világ érdekében tevékenykedő, legjelentősebb világszervezet. A BSA a világ kereskedelmi szoftver iparát képviseli a kormányok felé és a nemzetközi piacon. (...) A BSA feladata, hogy a fogyasztóknak a szoftvergazdálkodásról, a szerzői jogi védelemről, a kiberbiztonságról, a kereskedelemről, az e-kereskedelemről és az internettel kapcsolatos egyéb témakörökről adjon tájékoztatást.

A szervezet jelenlegi elnöke Robert Holleyman. A BSA magyarország főtitkára Sebők Erzsébet.

[szerkesztés] Működése

A szervezet szerint tevékenységük a szerzői jogokat sértő programfelhasználás visszaszorítása a tájékoztatás eszközeivel, illetve a – tagjaik számára – jogi konzultációs lehetőség biztosítása.

Ezen tevékenységük mellett sokkal nagyobb súlyt látszik kapni az, hogy jogi eszközökkel biztosítsák azt, hogy tagjaik bevételei minél magasabbak legyenek (vagy más nézőpontból minél kevesebb legyen a jogtalan felhasználás miatti bevételkiesésük), és nem támogatják az amúgy jogtiszta, de nem tagjaik bevételeit növelő megoldásokat. Egyik fő tevéknységük a jogtalan felhasználás „magánúton” való ellenőrzése, a jogtalan felhasználókkal való alkuk létrehozása, vagy ezek feljelentése és a rendőrségi eljárás szakértői támogatása.

[szerkesztés] Kritikák

Többek véleménye szerint megfogalmazott céljaikkal ellentétben saját és tagcégeik üzleti érdekeit előtérbe helyezik a „jogtiszta felhasználással” szemben: a BSA nem ajánl szabad software vagy ingyenes termékeket, ezeket tájékoztatásaiban sem említi, és – természetesen – nem ajánl olyan termékeket sem, melyeket nem tagjai állítanak elő. „Tájékoztatási tevékenysége” során a hangsúly nem azon van, hogy hogyan lehetséges a jogszerűtlen felhasználást csökkenteni (pl. a drága software-t megvenni nem képes felhasználók számára oclsóbb vagy ingyenes alternatívák ismertetése a kereskedelmi megoldások mellett). A felhasználókat „kriminalizálják” (híresek a bilincseket, fekete motívumokat és rácsokat használó plakát-formáik) és próbálják őket megfélemlíteni, és rávenni a tagjaik által forgalmazott termékek megvásálására.

A BSA-t számos kritika érte a rendőrséggel való együttműködése miatt, amit egyesek összefonódásnak tartanak. Noha a szervezetnek nincs semmilyen hatósági jogosítványa, tagjai gyakran vesznek részt házkutatásokon és bírósági eljárásokban kirendelt szakértőként; illetve a számukra gyanús cégek ellen névtelen bejelentést tesznek. Egyes vádak szerint a rendőrség a BSA által felajánlott pénzjutalmaknak köszönhetően túlzottan is készségesen reagál a BSA kéréseire.

Szintén sok kritika érte a szervezetet megfélemlítő, bilinccsel, börtönnel fenyegető reklámkampányai miatt. Annak ellenére, hogy nincs hatósági jogosítványa, a BSA gyakran fenyegetően lépett fel azok ellen a cégek ellen, amik nem voltak hajlandóak önként együttműködni vele.

Egyesek szerint a BSA valójában a Microsoft érdekeit védi, gyakran a többi tag érdekei ellenében is. Állítólag egyes jogsértésen ért cégek esetében a BSA azzal a feltétellel állt el a pertől, hogy a cég a Microsoft szoftvereire cseréli az általa korábban használtakat (köztük más BSA-tagok által árult szoftvereket is).^[2]

A BSA-t számos további okból is kritizálták: jogosulatlan adatkezeléssel vádolták^[3], megkérdőjelezték felméréseik megalapozottságát^[4], félretájékoztatónak és manipulatívnak nevezték a szoftverszabadalmak érdekében folytatott kampányukat^[5]^[6], és elítélték azért, mert annak ellenére, hogy a jogtisztaság szószólójaként lép fel, maga sem mindig tartja tiszteletben mások szerzői jogait^[7].