Budapesti Fegyház és Börtön
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Eredeti nevén Budapesti Gyűjtőfogház (közismert elnevezése: „a Gyűjtő”). Büntetés-végrehajtási intézet Budapest X. kerületében (Kőbánya). Költségvetési szerv, jogi személy. Alaptevékenysége a külön kijelölés által meghatározott körben az előzetes letartóztatással, valamint a felnőtt korú férfi elítéltek fegyház és börtön fokozatú szabadságvesztésével összefüggő büntetés-végrehajtási feladatok ellátása. Felügyeleti szerve az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, szakfelügyeletet ellátó szerve a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága.
Története:
- Építését 1894-ben kezdték meg Wágner Gyula tervei alapján. Alapító okirata szerint 1896-ban létesült.
- 1947-től Budapesti Országos Büntetőintézet.
- 1951-től Budapesti Országos Börtön, működtetését az Államvédelmi Hatóság (AVH) veszi át.
- 1972-től Budapesti Fegyház és Szigorított Börtön.
- 1978-óta Budapesti Fegyház és Börtön.
- Az 1980-as években új épületekkel bővült.
Befogadóképességét 800 főre tervezték. Sokáig Közép-Európa legnagyobb büntetés-végrehajtási intézete volt. Eredeti rendeltetése a Budapesti és Pestvidéki Törvényszék által fogház‚valamint az öt évnél rövidebb tartamú fegyház- és börtönbüntetésre ítéltek befogadása volt. Falai között működött 1920-ig az ország első börtönmúzeuma.
Két mezőgazdasági telephelye volt: Besenyőpuszta, és Annamajor, ahol ma a Baracskai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet működik. Alapításától 1918-ig, majd 1959 és 1963 között itt helyezték el a fiatalkorú elítélteket. Az intézet az országos körszállítás központi állomása. Minden olyan fogvatartott, akit másik büntetés-végrehajtási intézetbe szállítanak, hosszabb-rövidebb időt eltölt a Budapesti Fegyház és Börtönben. Az elítéltek foglalkoztatását szolgálja az intézet mellett működő Budapesti Faipari Termelő és Kereskedelmi Kft. (BUFA Kft.). Területéhez tartozik a tőle függetlenül működő, 1906-ban létesített Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet (IMEI). Az objektumhoz tartozó ingatlanon üzemelt 2005-ig a Büntetés-végrehajtás Központi Ellátó Intézménye (KEI).
A „gyűjtőfogházban” sok híres és hírhedt személyiség raboskodott az elmúlt száz évben. A politikai terror számos áldozatát itt végezték ki. Emléküket a bejáratnál elhelyezett emléktáblák és az előzetes bejelentkezés alapján látogatható kisfogház emlékhely őrzi.
[szerkesztés] Irodalom
- Lőrincz József – Nagy Ferenc: Börtönügy Magyarországon (1997.)