Bréma (tartomány)
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Zászló | |
|---|---|
 |
|
| Címer | |
 |
|
| Adatok | |
| Főváros: | Bréma város |
| Területe: | 404 km² |
| Lakossága: | 663 642 fő(2004) |
| Népsűrűség: | 1 549 fő/km² |
| Hivatalos honlap: | www.bremen.de |
| ISO 3166-2: | DE-BR |
| Politika | |
| Polgármester: | Jens Böhrnsen (SPD) |
| Hatalmon lévő párt: | SPD/CDU koalíció |
| Térkép | |
 |
|
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Bréma
Németországi városállam. (Német neve: Bremen) Bréma neve egyszerre jelenti a tartományt és Bréma várost magát. Bréma tartomány fennhatósága alá tartozik a várostól északra 60 kilométerre az Északi-tenger partján épült Bremerhaven és a Weser folyam tengerjáró hajók által járható hajózóútja Bréma és Bremerhaven, illetve Bremerhaven és a Jade2/Weser3 tengeri világítótorony között.
[szerkesztés] Földrajz
Bréma a Weser mindkét partján, az északi tengertől 70 kilométernyire fekszik. A Weser a várostól a torkollatig tartó szakaszát az árapály hatás oly mélyre vágta, hogy az tengeri hajókkal is jól járható, ami tengeri kikötő létesítését teszi lehetővé a nyílt tengertől 120 kilométernyire fekvő városban. A város magja a Weser jobb partján egy apró természetes magaslatra települt, mig más városrészek a folyó árterén fekszenek. Bréma északi külvárosai (Vegesack, Farge) a geest peremére kapaszkodnak fel. A város területét természetes és mesterséges árkok, kis tavak, folyók hálózata tagolja. Bréma lakosságát tekintve Németország legkissebb tartománya, de 10. legnagyobb városa.
Brémától északra, légvonalban 60 kilométerre a Geeste folyócska torkollatában épült fel Bremerhaven. (Nevének jelentése: Bréma kikötője) Nyugatról a Weser, északról a Watt-tenger, keletről a Weser melletti marsok határolják. Bremerhaven legmagasabb pontja mindössze 1,5 méterrel van az átlagos legmagasabb dagályszint fölött, ezért a város egész területe fokozottan árvízveszélyes.
Mindkét város éghajlata óceáni, egész évben sok a csapadék. Középhőmérsékletek: júliusban +18, januárban +3 fok.
Brémának egyetlen szomszédos tartománya van: minden oldalról Alsó-Szászország veszi körül.
[szerkesztés] Bréma tartomány története
Bréma nevét először 782-ben, Nagy Károly egyik oklevelében a kereszténység észak-európai terjesztése kapcsán említik. 788-ban megalapítják a brémai püspökséget.
Bréma kedvező fekvésének köszönhetően kezdetektől fogva a fríz tengeri és folyami kereskedők telephelyéül szolgált. Bréma kereskedelmi jelentősége egyre növekedett és egyre több környékbeli paraszt hagyta el szülőhelyét, hogy Brémában kereskedelemmel foglalkozzon.
A IX. századben Bréma már érseki székhely. 965 augusztus 10-én a brémai érsek vásártartási, pénzverési és vámszedési jogot kapott.
1186 Rőtszakálú Frigyes (Barbarossa) jóváhagyja az első brémai polgári törvényt. Ezáltal a város önálló jogi egységgé válik a Német-Római birodalmon belül.
1260 Bréma a Hanza kereskedőszövetség tagjává válik
1285 Brémát első alkalommal zárják ki a Hanzából, miután Bréma kereskedői súlyosan megsértették a hanzavárosok wismari gyűlésén a norvégok ellen kimondott blokádegyezményt. Bréma nem profitált a Keleti-tenger és a Baltikum felé gyorsan fejlődő kereskedelemből, ellenben érdeke lett volna az észak, nyugat és dél felé kapcsolatokat létesíteni. Ezt az érdeket sértette a Keleti-tengeri városok által erőltetett blokád.
XII-ban Bréma elnyeri függetlenségét az érsekétől.
1358 Bréma másodszor is a Hanza kereskedőszövetség tagjává válik
1427 Brémát másodszor is kizárják a Hanzából.
1500 Bréma az Alsó-Szász birodalmi kerület tagja lesz.
1563 Brémát harmadszor zárják ki a Hanzából.
1646 A svédek ellen vívott 30 éves háború után Bréma Szabad Birodalmi Város rangot kap.
1806 A Szent Római Birodalom feloszlatása után Bréma önálló államként lépett a Német Szövetségbe.
1811 Napóleon csapatai megszállják és "Bouches-du-Weser" néven a várost és környékét beolvasztják Franciaországba.
1814 A francia megszállás vége.
1814 A bécsi kongresszus Brémát független állammá nyilvánítja. Röviddel ezután a városállam a Német Szövetség tagja lesz
1827 A Brémai kikötő helyztete a XIX. század kezdetére tarthatlanná vált. A várost már a kis mérteű folyami hajók sem tudták elérni, az árút Brake-tól szekereken hordják Brémába. A város a hajózás gondjainak megoldására megvásárolja tengerparti Lehe falut a Geeste torlkollatában és új kikötőt nyit Bremerhaven néven.
1866 Bréma a porosz vezetésű Észak-Német szövetség tagjává válik.
1871 A Német Birodalom megalapítása. A város Bréma szabad Hanzaváros néven a birodalom tagjává lesz és egy szavazathoz jut a Birodalmi Tanácsba
1888 Bréma csatlakozik a német vámunióhoz.
1818 december 8: Friedrich Adolph Vinnen hajózási vállalkozó átveszi a város irányítását a felbomló Német Császárságtól. Brémát önálló városállammá kívánja szervezni.
1919 január 10: A városháza erkélyéről kikiáltják a Brémai Tanácsköztársaságot. Pénzügyi összeomlás és zűrzavar következik. Január végén "rendcsinálás" céljából a városba küldik Wilhelm Gerstenberg tábornok csapatait. Február 8-áig tartó utcai harc kezdődik a tanácsköztársaságot védő munkásság és a hadsereg között, melyben 24 katona és 28 munkás veszíti életét.
1920 megépül a repülőtér
1939-es közigazgatási reform során Brémából, Bremerhavenből és néhány környékbeli településből megalapítják "Wesermündung" (Wesertorkollat) nagyvárost.
1941- től kezdve Bréma az Atlanti óceánon folytatott német tengeralattjáró-hadjárat egyik kiindulópontja
1941-45 A brit légierő számos bevetést intéz Bréma ellen, mely során megsemmisül a városközpont egy része, a hajógyárak, kohók és vámraktásak szinte mindegyike.
1945 május 1. A brit hadsereg eléri Brémát, május 5-én felszabadítják Bremerhavent.
1946 közigazgatási reform. Brémát eredeti szándék szerint be akarták tagozni Alsó-Szászországba. Az amerikaiaknak azonban szükségük van egy tengeri kikötőre. Wesermündung várost feldarabolták, külterületei Alsó-Szászországnak jutnak, míg Brémát és Bremerhavent egy amerikai megszállás alatt egyesített önálló tartományként tartják meg.
1949 Bréma a Németországi Szövetségi Köztársaság önálló tartománya.
[szerkesztés] Bréma tartomány politikai élete
[szerkesztés] Bréma alkotmánya
A tartomány alkotmányban rögzítette az városállam felépítését és feladatait. Az alkotmány kimondja, hogy Bréma városállam a mindenkori német nemzetállam tagja. Megállapítja, hogy a brémai állam elkötelezett a demokrácia, a szociális igazságosság és a szabadság irányában. Az alkotmány külön kiemeli a környezet és a béke védelmét. Megállapítja, hogy a tartományban minden hatalom a néptől ered. Az alkotmányt 1947 október 21.-én fogadták el.
[szerkesztés] A tartományi parlament
A tartomány két városának (Bréma és Bremerhaven) polgárai négy évenként választják meg a tartományi parlament szerepét betöltő Bürgerschaft tagjait. A titkos és általános választójog kiterjed az állam minden 18 évnél idősebb polgárára. Bréma lakosait 67, Bremerhavent 21 követ képviseli. A Bürgerschaftba megválasztott követek egyúttal a két városi önkormányzat tagjai is lesznek. A tartományi parlament a régi brémai városházával szemben épült modern épületben ülésezik.
[szerkesztés] A tartományi kormány
Bréma tartományt az ún. Szenátus vezeti. A Szenátus tagjait a Bürgerschaft egyszerű többségi szavazással választja meg saját mandátumának idejére, saját tagjai közül. A szenátusba választott tagoknak le kell mondaniuk a Bürgerschaftban betöltött mandátumukról. A Szenátus elnökét a Szenátusba választott tagok egyszerű többségi szavazással választják meg. A szenátorok mindegyike a város életének egy-egy szakterületét felügyeli, az ezzel kapcsolatos tevékenységét a Bürgerschaft felügyeli. A szenátusnak jelenleg 8 tagja van.
[szerkesztés] Bréma tartomány jelképei
Címerpajzs: Vörös alapú pajzson egy tollával a címerpajzs bal felső sarka, fogantyújával a címerpajzs jobb alsó íve felé mutató gótikus ezüst kulcs, az úgynevezett "Brémai Kulcs". A címerpajzson egy aranyszinű korona nyugszik, melynek abroncsát öt, drágakövekkel ékesített levélformájú ék díszíti. Jelentése: a kulcs Szent Péter apostol kulcsa, aki a brémai dóm védőszentje. A kulcs 1366-ban került a város címerére és alakja a történelem folyamán többször a korszak ízlésének, formavilágának megfelelően változott. A címert esetenként a városi szabadság középkori jelképével, az oroszlánokkal vették körbe. A címer az 1891-es címerrendelettel nyerte el mai formáját. A brémai néplélek is a kulcsal vígasztalódott a jóval nagyobb Hamburggal folytatott versenyben való lemaradás láttán: "Hamburg kapu a világra, de Brémának kulcsa is van hozzá."
Lobogó: Bréma zászlaja nyolc vízszintes egymással váltakozó piros és fehér sáv, melyet a bal oldalán a sávoknak megfelelő szélességben a szomsédos sáv színeivel törünk meg egy sávnyi szélességben. A brémai hagyomány szerint a brémai zászlóról "lopta" ötletét az Amerikai Egyesült Államok lobogóját megalkotó varrónő.
Jelmondat: "BUTEN UN BINNEN – WAGEN UN WINNEN" (magyarul: Közel s távol - kockáztatni és nyereségre szert tenni) Eredetileg a tengereket járó brémai kereskedők jelmondata volt. Ma is megtalálható a város több középületén.
[szerkesztés] Közigazgatás
A tartomány két nagyvárosra tagozódik: Bréma és Bremerhaven. Bréma város saját területéhez tartozik a Bremerhaven északi részén fekvő ún. "Überseehafen" terület. E területet akkor is Brémáé marad, ha egy németországi közigazgatási reform esetleg elveszi a városállamtól Bremerhaven felügyeleti jogát.
 |
Ez a közigazgatási lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
)
Based on work by