Bostoni sortűz
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A bostoni sortűz (1770. március 5.) az Amerikai Függetlenségi Háború egyik előzménye. A Bostonba az esemény előtt nem sokkal megérkezett brit katonák a dühöngő tömegbe lőttek, amelyben 5 ember meghalt és még többen megsebesültek.
[szerkesztés] Előzmények
1765-ben érvénybe lépett a bélyegtörvény. Ez minden dokumentumra, legyen az egy hivatalos levél, vagy egy egyszerű szórólap, adót vetett ki, melynek bevételeiből a brit haderő az Észak-Amerikában tartózkodó csapatainak költségét akarta kompenzálni. 1765 októberében az ún. Bélyegtörvény Kongresszus hivatalos tiltakozólevelet intézett Nagy-Britanniába a bélyegtörvény ellen, bár hivatalosan elismerte azt.
1767-ben a parlament kiadta a Townshedi törvényt, ami minden amerikai területre behozott árura adót vetett ki. A Liberty-t, John Hancock hajóját csempészettel vádolták, és a bostoni helyőrség 1768. június 10-én lefoglalta. Az utcákon tüntetések törtek ki, ezt a vámtisztek jelentették Londonnak.
[szerkesztés] A sortűz
1768 októberében megérkezett a brit erősítés. A tüntetések ettől függetlenül nem csitultak, sőt, inkább felerősödtek. A nagy stressznek kitett brit helyőrség hirtelen belelőtt a tömegbe, ami öt ember halálát okozta.
[szerkesztés] Következmény
A hazafi Samuel Adams ezt kihasználva tovább feszítette a húrt a britek és a kolóniák közti kapcsolatban. Az ellenállás valamelyest legyengült, amikor 1770-ben a brit parlament az adók nagy részét megszüntette. Csak a teán maradt adó, amit a hazafiak még mindig elleneztek, mondván, hogy csak a saját képviselőjük szabhat ki adókat. A gyarmatok azonban nem bírtak képviselőkkel a brit parlamentben.
1773-ban kiadták a teatörvényt. Ez közvetlen előzménye volt a Bostoni teadélutánnak, ami pedig a Függetlenségi Háború közvetlen előzménye.