Borsós
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Borsós (1899-ig Hrachovistye, szlovákul Hrachovište) község Szlovákiában a Trencséni kerületben a Vágújhelyi járásban. 2001-ben 673 lakosából 644 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Vágújhelytől 12 km-re délnyugatra a Miavai-dombság délkeleti részén a Kis-Kárpátok lábánál a Jablonky és a Turanky patakok összefolyásánál fekszik.
[szerkesztés] Története
A régészeti leletek tanúsága szerint a környéken már a történelem előtti évszázadokban is éltek emberek. Borsós a 13. század első felében épült csejtei vár szolgálófalujaként keletkezhetett a 13. században. A falut 1392-ben említik először a csejtei váruradalom részeként. Mint korábban, úgy a későbbiekben is szorosan kapcsolódott a falu története a közeli vár történetéhez. 1452-ben 120, 1617-ben mintegy 400 lakosa volt a falunak. 1715-ben 51 háztartás volt a községben, mellette három malom és szőlőültetvények voltak. 1753-ban 129 család, 1787-ben 97 ház és 778 lakos élt a településen. 1828-ben 106 házában 743-an éltek. Lakói főként mezőgazdasággal, kosárfonással, napszámos munkákkal foglalkoztak. A fejlett háziipar mellett a községben kenderültetvények voltak. 1910-ben 931, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Miavai járásához tartozott.
[szerkesztés] Nevezeteségei
- A falu római katolikus temploma 1757-ben épült barokk stílusban.