Bolha
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Bolhák
(Aphaniptera, Siphonoptera, Pulicidae, állat), a rovarok egyik kis csoportja melyet egyes rendszerezők külön rendnek tekintenek, mások pedig a legyek (Diptera) rendjébe osztanak. Testök oldalról kissé összenyomott, fejök kicsi, szájrészeik pedig szívásra és szúrásra módosultak; szipókájukat a felső állkapocs és a felső ajak alkotja, az alsó állkapocs (maxilla) pedig késszerű és a bőr átvágására alkalmas. A tor 2 és 3. izén az elcsenevészett szárnyak nyomai láthatók. Lábaik közül a hátsó pár a leghosszabb és ugrásra igen alkalmas. Lárváik lábatlanok. Mindnyájan vérrel táplálkoznak. Eddig 30-nál több fajuk ismeretes hazánkban 11 fajukat észlelték. Közönségesebb fajai: A közönséges bolha (Pulex irritans L.) vöröses vagy sötétbarna, csaknem fekete színű és 0. 2 -0. 4 cm. hosszú. Feje csupasz, elől gömbforma, szeme aránylag nagy, lábai pedig erős sertékkel vannak fedve. Bábja tojásalakú, kezdetben fehér, késább sötét színű. A közönséges bolha csak emberen élősködik és kiválóan szereti a meleg helyeket; míg állítólag az É. -i sarkon hiányzik, addigszáma dél felé haladva egyre szaporodik. Ugró lába igen nagy segítségére van hirtelen helyváltoztatásaiban. A megtermékenyített nőstény hosszúkás tojásdad petéit a padló repedéseibe, porba vagy szemétbe helyezi. Különösen kedvező tenyészésére a nedves fűrészpor, melyben a néphit szerint a bolha magától támad. A petéből hat nap alatt kikel a fehér színű, karcsú termetű, lábatlan lárva, mely már tizenegy nap mulva bebábozódik; a bábból 11 nap mulva kikel a bolha. Télen a bolha fejlődése tovább tart (6 hétig). A rövid fejlődési időszak és a nőstény petéinek nagy száma magyarázza meg, hogy miért szaporodik e rovar oly gyorsan. Legjobb szer ellene a perzsa rovarpor és a folytonos tisztaság. A kutyabolha (Pulex canis, Curtis) abban különbözik sz előbbitől, hogy feje és előtora tűskés. Életmódja hasonló az előbbihez. A homoki-vagy fekélybolha (Sarcopsylla penetrans L.) Dél-Amerika trópusi és szubtrópusi vidékein az ember lakása közelében honos. Megtermékenyített nősténye emlősállatok és az ember bőre alá furakodik, főleg az ujjak közé és a köröm alá s ezáltal viszketést, sőt genyes gyuladást okoz. A hím úgy táplálkozik mint a többi bolhafaj. V. ö. Kohaut R., Magyarország bolhái (Állattani Közl. II., 1903, 25-46. lap, III tábla); Ritsema, Vers. einer chronol. Uebers. d. bisher sich. benannt. Arten d. Gattung Pulex (Zeitschr. f. d. ges. Naturw., LIII. köt., 1880, 181-185. l.); Rothschild N. C., Contrib. to the knowledge of Siphonoptera (Novit. Zoolog., V., 1898).
Bolhák
(Aphaniptera), az ízeltlábúak (Arthropoda) törzsébe, a rovarok (Insecta) osztályába tartoznak. Testük oldalról lapos, fejük kicsi szúró-szívó szipókájuk van. Hátúlsó pár végtagjuk erős ugróláb. A toron a szárnyak maradékai még felismerhetők. Atkáik lábatlan nyűvek. A B. mindannyian vérrel táplálkoznak. Hazánkból 11 fajt ismerünk. Gyakoribb fajok: a házi bolha (Pulex irritans), az emberen élősködik. Petéit a padló közeibe rakja le. Belőle hat nap multán kél ki a nyű, amely 11 nap mulva bebábozódik. A bábból ugyancsak 11 nap alatt fejlődik ki a bolha. Tisztasággal és rovarporral lehet ellene védekezni. A kutyabolha (P. canis) feje és tora tüskés. D-Amerika melegégövi videkein él a homoki bolha (Sarcopsilla penetrans). Nősténye az ember bőrébe s a körme alá furakodik és gyulladást okoz. Hímje az ember vérét szívja.
Forrás:
Tolnai Nagylexikon