BNO

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A BNO az egészségügyben használt, a betegségek nemzetközi osztályozására szolgáló kódrendszer rövidítése. A nemzetközi szakirodalom a kódrendszert ICD-nek rövidíti (The International Statistical Classification of Diseases and Related Health Problems). Kialakításának az volt a célja, hogy bármelyik országban megbetegedett illetve sérülést szerzett személy diagnózisát egységes kódrendszer alapján lehessen besorolni. A szabványos kódolás alapján a különféle statisztikákat, ország jelentéseket egységes kódolás alapján lehet összehasonítani.

Tartalomjegyzék 1 Története 2 Használata 3 A BNO-10-ről 3.1 Felépítése 3.2 A diagnózisok felsorolásának alapvető szerkezete 3.3 Főcsoportok 3.4 Néhány betegség kódja 4 Néhány finanszírozási szabály 5 Források

[szerkesztés] Története

Alapja az 1893-ban elkészült Bertillon-féle osztályozás. Azóta a kódrendszer többszöri revízión ment át. 1948-ban a hatodik revíziót már az Egészségügyi Világszervezet felügyelete alatt dolgozták ki. A revíziókat elsősorban a betegségek pontosabb megfogalmazása, illetve újabbak megjelenése indokolta. Jelenleg a tizedik revíziót használják. Ennek a változatnak az előkészítése 1983-ban kezdődött, ekkor tartották Genfben a BNO-10 előkészítő értekezletet. A revízió javaslat 1984-ben illetve 1986-ban lett világszerte publikálva. Az észrevételek befogadására illetve az új kódtáblázat végső elfogadására 1989. szeptember 26. és október 2. között Genfben került sor. A konferencián 43 ország, köztük Magyarország képviselője jelent meg. A tagállamok 1993. január 1-től léptették életbe a kódrendszert. Magyarországon a 9/1993 NM rendelet hatálybalépése óta használják az egészségügyben. Sajnos a magyar fordítás nem következetes. Ezért a több ezer kód közül egy ritkább betegség kódját eléggé nehezen tudják az egészségügyi alkalmazottak megtalálni.

[szerkesztés] Használata

• Általában a kiadott leletre, beutalóra és zárójelentésre nem csak szövegesen, hanem kódolva is megadják a diagnózis kódját.
• 2006. október 16-tól társadalombiztosítási támogatással csak úgy rendelhető gyógyszer, ha a receptre a páciens diagnózis kódját is feltüntették [1].
• Fekvőbeteg ellátás esetén a beírt diagnózis a finanszírozás egyik alapja.
• Éves statisztikai adatgyűjtéseknél általában ezt a kódolást használják.

[szerkesztés] A BNO-10-ről

[szerkesztés] Felépítése

A BNO kód öt karakteres. Az első karakter betű, majd következik két szám. Ez a három karakter határozza meg a főcsoportot, amit tovább lehet bontani. Az utolsó két karakter pontos jelentését a tagállamok maguk határozhatják meg. Általában a negyedik pozíción a „.8”-as jel az egyéb állapotot jelöli, míg a „.9” a három karakteres tétel címének felel meg, de minden további információ nélkül. Magyarországon előfordul, hogy csak a főcsoportot használják, de a finanszírozási szabályok elvárása miatt jellemzően már mind az öt karaktert használják. Az „U”-val kezdődő diagnózisokat bizonytalan betegségek illetve kutatásokra fenntartott kódok. Ezeket nem szokás használni. Ez alól az U9990 – Sine Morbo BNO kód kivétel.

[szerkesztés] A diagnózisok felsorolásának alapvető szerkezete

• járványos betegségek,
• alkati vagy általános betegségek,
• helyi betegségek, lokalizáció szerint,
• fejlődési rendellenességek,
• sérülések,
• kiegészítő kódok.

[szerkesztés] Főcsoportok

Az osztályozás 21 főcsoportra vonatkozik. Ezek:

Sorszám	Főcsoport	BNO kódok
01	Fertőző és parazitás betegségek	A00-B99
02	Daganatok	C00-D48
03	A vér és a vérképző szervek betegségei és az immunrendszert érintő bizonyos rendellenességek	D50-D89
04	Endocrin, táplálkozási és anyagcsere betegségek	E00-E90
05	Mentális és viselkedészavarok	F00-F99
06	Az idegrendszer betegségei	G00-G99
07	A szem és függelékeinek betegségei	H00-H59
08	A fül és a csecsnyúlvány megbetegedései	H60-H95
09	A keringési rendszer betegségei	I00-I99
10	A légzőrendszer betegségei	J00-J99
11	Az emésztőrendszer betegségei	K00-K93
12	A bőr és bőralatti szövet betegségei	L00-L99
13	A csont-izomrendszer és kötőszövet betegségei	M00-M99
14	Az urogenitális rendszer megbetegedései	N00-N99
15	Terhesség, szülés és a gyermekágy	O00-O99
16	A perinatális szakban keletkező bizonyos állapotok	P00-P96
17	Veleszületett rendellenességek, deformitások és chromosoma abnormitások	Q00-Q99
18	Máshova nem osztályozott panaszok, tünetek és kóros klinikai és laboratóriumi leletek	R00-R99
19	Sérülés, mérgezés és külső okok bizonyos egyéb következményei	S00-T98
20	A morbiditás és mortalitás külső okai	V01-Y98
21	Az egészségi állapotot és egészségügyi szolgálatokkal való kapcsolatot befolyásoló tényezők	Z00-Z99

[szerkesztés] Néhány betegség kódja

• E66 – Elhízás
• I10 – Magas vérnyomás betegség
• M81 – Osteoporosis
• S80 – Térd zúzódása

[szerkesztés] Néhány finanszírozási szabály

• Járóbeteg ellátásban az S és T-vel kezdődő diagnózisok mellé kiegészítő diagnózist is kell írni, mely a sérülést befolyásoló tényezőt adja meg.
• Bizonyos diagnózisokat csak meghatározott életkorú páciensnek lehet megadni (pl. P96.00 – Veleszületett veseelégtelenség maximum 1 éves korig írható fel).
• Bizonyos BNO-k csak adott nemű páciensnek írható fel (pl. O84.00 – Ikerszülés, csak nőnek írható fel)
• Röntgen vizsgálatoknál nem a ténylegest, hanem a beküldő diagnózist kell jelenteni.
• Laboratóriumi vizsgálatoknál a diagnózis rögzítése nem kötelező.

[szerkesztés] Források

• A Betegségek és az egészséggel kapcsolatos problémák nemzetközi statisztikai osztályozása (Népjóléti Minisztérium, 1995 ISBN 9637025413)
• Teljes diagnózis törzs
• Gyogyinfok - Diagnózis kereső
• Diagnózis kereső