BESZM

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A BESZM (БЭСМ) az első sorozatban gyártott orosz nagy számítógépek (mainframe) típusa. Az elnevezés a Nagy Elektromos Számítógép (oroszul: Большая Электронно-Счётная Машинa / Bolsaja Elektronno-Szcsotnaja Masina) kezdőbetűiből képzett betűszó.

Tartalomjegyzék

1 A BESZM 1
2 A BESZM számitógépek jelentősége
3 Következmények
4 Lásd még

[szerkesztés] A BESZM 1

Az első BESZM a BESZM 1 1953-ban készült. Hozzávetőlegesen 5000 elektroncsövet tartalmazott. Megépítésekor a világ leggyorsabb számítógépe volt. A lebegőpontos számokat egy 39 bit hosszú szóval reprezentálta (32 bit a mantissza, 1 bit az előjel, és 1+5 bit az exponens). Ennek megfelelően a számábrázolási tartománya 10^-9 és 10¹⁰ között volt. Az első gépeknek 1024 szó irható-olvasható ferrit memóriája, valamint egy szintén 1024 szóból álló csak olvasható félvezetős memóriája volt. A BESZM 1-hez 4 mágnesszalagos egység és mágneses dob volt csatlakoztatva mint külső tár. A mágneses dob átlagos elérési sebessége 800 szó/mp volt. A gépet elsődlegesen lebegőpontos műveletek végzésére, műszaki és tudományos számítások gyorsítására készítették. Az átlagos műveleti gyorsasága 10 KFlops volt!

[szerkesztés] A BESZM számitógépek jelentősége

Mivel a BESZM számítógépek tervezésekor elsődleges cél volt egy műszaki és tudományos számítások végzésére alkalmas számítógép készítése a BESZM 1 módosított javított változata a BESZM 2 tette lehetővé hogy a Szovjetunió az 1950-es évek végére az űrkutatásban abszolút fölényre tegyen szert. A BESZM gépek segítették az első földkörüli pályára állított műholdak, a Szputnyik–1 (1957 október 4) és a Szputnyik–2 (utasa a Lajka kutya) (1957 november 3), valamint az első űrhajóst Jurij Gagarint szállító Vosztok–1 űrhajónak a megtervezését, és pályára állítását. Az első sorozatban gyártott amerikai számítógép az UNIVAC (UNIVersal Automatic Computer I), az Egyesült Államok Népszámlálási Hivatala részére készült. (Az első példányt 1951 június 14-én állították üzembe.) Mint ilyen, alapvetően csak üzleti és adminisztratív feladatok ellátására volt alkalmas, nagy mennyiségű de egyszerű aritmetikai művelet elvégzésére. Ellentétben a BESZM gépekkel, amelyeket az orosz tervezők műszaki, tervezési és tudományos számítások gyors elvégzésére terveztek.

[szerkesztés] Következmények

Az 1957. október 4-én felbocsátott Szputnyik hatalmas sokkot okozott Amerikában (Szputnyik-válság) mind a lakosság, mint a kormányzat döbbenten konstatálta a Szovjet űrtechnológiának és ezzel együtt a szovjet számítástechnológiának a fölényét. Két teljes napba telt, míg a rendelkezésre álló eszközökkel az Illinoisi Egyetemen sikerült meghatározni a Szputnyik pályáját.

A Szputnyik-válságot követöen az Amerikai Védelmi Minisztérium jelentös kezdeményezések sorát indította el és megindította az ürversenyt. Ennek első lépése volt a NASA létrehozatala 1958-ban és a Mercury program elindítása. 1959-ben az a Kongresszus 100 millió dollárral 134 millió dollárra emelte A Nemzeti Tudományos Alap támogatását. Tulajdonképpen az internet létrejötte is valahol a BESZM gépeknek köszönhető, mivel a Szputnyik sokk egyik kései hatásaként inditotta az Amerikai Védelmi Minisztérium a számítógépes hálozati projektjét az ARPANET-et.