Berze Nagy János
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Berze Nagy János (Besenyőtelek, 1879. augusztus 23. – Pécs, 1946. április 6.)
Tanfelügyelő, néprajzkutató.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Élete
Paraszti családba született, tizenegyedik gyermekként.
Gimnáziumi éveit Gyöngyösön (1889-1896), Egerben (1896-1897) és Jászberényben (1897-1898) töltötte, utóbbi városban érettségizett. Néprajzgyűjtői munkásságát már 14 éves korában elkezdte.
A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészhallgatója lett, ahol Katona Lajos tanítványa volt. 1905-ben végzett, és ekkor avatták bölcsészdoktorrá. Még ugyanebben az évben királyi tanfelügyelő tollnokként kezdett dolgozni Lugoson.
1905. május 2-án összeházasodott Losonczy Emma (1883-1955) tanítónővel, aki két gyermeket szült neki. Lányuk fiatalon meghalt, fiuk, ifj. Berze Nagy János (1906-) is néprajzkutató lett.
1906-1908. Kolozsvárott dolgozott.
1907-től 1913-ig dolgozott nagy munkáján, a Meseszótáron. Ekkor az Athenaeum vette át a kéziratot, szedését is elkezdték, ám a háború közbelépett, és szerencsétlen módon a műnek minden változata elveszett.
1908-tól Nagyenyeden, majd 1915-től Csíkszeredán dolgozott. 1916-ban, a románok betörésekor családjával menekülnie kellett, 800 kötetes könyvtára odaveszett. Egy évig Debrecenben kapott menedéket és állást.
1917-től újra Csíkszeredán élt, ekkor nevezték ki királyi tanfelügyelőnek, és Pancsovára helyezték.
1919-től Szekszárdon, majd 1924-től 1939-ig, nyugalomba vonulásáig Pécsett dolgozott, és ott is halt meg 1946-ban.
Az elveszett Meseszótár után másik nagy műve a magyar mesekatalógus. Az általa számba vett több mint félezer mese a magyar népmesék első nagyobb, korszerű rendszerezése volt - és egyáltalán az első ilyen európai munka - , mindmáig egyetlen kiadása ma is keresett mű.
Kéziratban maradt mitológiai munkája is, mely eredetileg a A világ közepe. A magyar ősvallás eredete címet viselte volna, ám az már csak halála után jelenhetett meg Égigérő fa címen.
[szerkesztés] Főbb művei
- Tiszamentről. Versek (Bp., 1902)
- Magyar mesetípusok (kézirat, elveszett)
- Népmesék Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyéből (Bp., 1907)
- Baranyai magyar néphagyományok I–III. (Pécs, 1940)
- Magyar népmesetípusok I–II. (Pécs, 1957)
- Égigérő fa (Pécs, 1958; 1961; 1984; Debrecen, 2004)
- Régi magyar népmesék (Pécs, 1960; 1961)
[szerkesztés] Ajánlott irodalom
- Egy néprajtudós műhelyéből. B.N.J. levélhagyatéka (Pécs, 1977)
[szerkesztés] Hagyatékból kiadott meséi az ifjúságnak
- Szőlőszem királyfi (Bp., 1962; 2004)
- A bűbájos lakat (Bp., 1979)
- Kis Vitéz Pajtás (Bp., 1990)
[szerkesztés] Emlékezete
- Szobra áll szülőfalujában, Besenyőtelken
- Nevét viseli a Berze Nagy János Gimnázium Gyöngyösön
Based on work by