Berber oroszlán

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Berber oroszlán

Státusz: kihalt

Rendszertan

Ország:	Állatok
Törzs:	Gerinchúrosok
Osztály:	Emlősök
Rend:	Ragadozók
Család:	Macskafélék
Nem:	Panthera
Faj:	P. leo
Alfaj:	P. l. leo

Tudományos név

Panthera leo leo
(Linnaeus, 1758)

A berber oroszlán (Panthera leo leo) az oroszlánok alfaja. A vadonból kihalt és fogságban is kihaltnak hitték egészen addig, amíg az utóbbi három évtizedben szétszórtan találtak egyedeket a cirkuszi populációkban. Az oroszlán alfajok közül ez a legnagyobb, a hímek 230 - 270 kg-ot (500-600 font) és a nőstények 140 - 160 kg-ot (300-350 font) nyomnak. A berber oroszlán, más néven atlasz vagy núbiai oroszlán, hivatalos előfordulási helye Észak-Afrikában az Atlasz-hegységben és a Marokkótól Egyiptomig terjedő területen található. Az utolsó ismert berber oroszlánt a vadonban, az Atlasz-hegységben lőtték ki 1922-ben.

A legtöbb afrikai oroszlántól eltérően, a berber oroszlán hegyi ragadozó volt, mely az erdőségeket kedvelte. A két másik, Atlasz-hegységben előforduló ragadozó, a berber leopárd és az atlasz medve, mára, ismert egyedek nélkül szintén kihalt a vadonból. Több tucat fogságban élő egyedről vélik, hogy berber oroszlán: a Port Lympyne vadasparkban található tizenkét egyed [1] a marokkói király állataitól származik. Emellett, 11, az Addis Abbeba-i Állatkertben található egyedet tartanak berber oroszlánnak, melyek Haile Selassie császár állataitól származnak.

A berber oroszlánokat leginkább a hím vastag fekete sörénye teszi jellegzetessé, mely a hastájéktól a lágyékig ér.

A Disney Az oroszlánkirály című filmjének gonosztevőjének, Zordonnak a karaktere a berber oroszlán mintájára készült.

[szerkesztés] Szaporodás

A hím és a nőstény csak a szaporodási időszakban állt össze, mely valószínűleg januárban volt. A síkság oroszlánjainál nincs meghatározott szaporodási időszak és kölykök egész évben születnek. (Ez az információ fogságban élő egyedeken alapul.) A vemhességi időszak körülbelül 110 nap, mely után 1-6 kölyök születik, de általában 3-4. A kölykök általában erősen pettyesek, nagyon sötét rozettákkal és súlyuk születéskor kb. 7,5 kg. Naponta átlagosan 8-9 cm-t nőnek, és szemük körülbelül a hatodik napon nyílik ki. 13 napos korukban kezdenek járni.

A nőstények 2 éves koruk körül lesznek ivarérettek, de általában 3-4 éves korukig nem esnek teherbe. A hímek 24-30 hónapos korukban mutatnak érdeklődést a nőstények iránt, de 3 éves koruk előtt nem nemzenek kölyköket, mely a legáltalánosabban 4 éves korra tehető.

[szerkesztés] Táplálkozás

Az atlasz-hegységbeli ragadozók fő, természetes zsákmánya a berber szarvas és a gazella volt. Más különösen kedvelt és könnyű célpontot nyújtó zsákmányuk volt az arab tehén- és birkacsorda és néha egy-két lovat is elejtettek! A zsákmányejtő módszert soha nem jegyezték le, de valószínűleg hasonló fojtó módszert használtak, mint ahogy a mai nagymacsák teszik.

[szerkesztés] Szociális élet

Mivel a táplálék nem volt bőséges, ezek az oroszlánok a többi macskaféléhez hasonlóan magányosan, vagy esetenként párokban éltek. A nőstények ivarérett korukig - körülbelül 2 év - a fiatalokkal maradtak, majd leválasztották őket. Afrikában és Ázsiában csak a hímeket űzik el a családtól és a nőstények életük végéig a falkában maradnak.

[szerkesztés] A Berber Oroszlán Projekt

Az előbbi állatkerti berber oroszlán populáció az egyetlen esély, hogy Észak-Afrika vadonjaiban újra láthassuk őket. A berber oroszlán tudományának kutatására fordított éveket követően és túlélő példányokról szóló történetek alapján a WildLink International az Oxfordi Egyetemmel összefogva elindította nagyra törő Nemzetközi Berber Oroszlán Projektjét. A legújabb DNS eljárásokat használják a berber oroszlán DNS-ének azonosítására. A WildLink International csontmintákat szerzett az európai, így a brüsszeli, párizsi, torinói és egyéb múzeumokban lévő berber oroszlán maradványokból. Ezeket a mintákat eljuttatja az Oxfordi Egyetemre, ahol egy tudóscsoport kivonja a DNS láncot, hogy különálló alfajként azonosíthassa a berber oroszlánt. Habár a berber oroszlán hivatalosan kihalt, a WildLink International azonosított egy maroknyi, világszerte fogságban élő oroszlánt, melyek az eredeti berber oroszlántól származnak, így a királyi oroszlánok a Temara Állatkertben, Rabatban, Marokkóban. Ezen leszármazottak DNS-ét ismét tesztelni fogják és a hibridizáció foka (a kereszteződésből) ezután meghatározható lesz. A legjobb jelölteket ezután bevonják egy szaporító programba, mellyel „visszaszaporítják” a berber oroszlánt. A projekt végső fázisa az oroszlánok visszaengedése a marokkói Atlasz-hegységben lévő nemzeti parkba. A WildLink International ennél többet még nem ért el, és weboldaluk a mai napig nem működik. Mindenki a sötétben tapogatózik, hogy mi történhetett a WildLink International-lel. A WildLink International és az Oxfordi Egyetem azt a megállapodást kötötte, hogy a WildLink International adja a pénzt a projekthez és, hogy az egyetem végzi a kutatást. A WildLink International eltűnése óta nem adtak pénzt sem. Dr. Noboyuki Yamaguchi, az Oxfordi Egyetem egyik tudósa, saját fizetését használja fel arra, hogy addig folytassák a berber oroszlán és genetikájának kutatását, ameddig csak lehet. A projekt jelenleg határozatlan ideig működik, amíg a pénzkészlet tart.

[szerkesztés] Ázsiai rokonság

Berber oroszlán a Lipcsei Állatkertben, Németországban

1968-ban, a berber, a kihalt fokföldi, az ázsiai és más afrikai oroszlánok koponyáján végzett vizsgálat kimutatta, hogy ugyanazok a koponyajellemzők - a nagyon keskeny szemüreg fölötti sáv - láthatók a berber és az ázsiai oroszlán koponyáján. Ez azt mutatja, hogy valószínűleg közeli rokoni kapcsolat van az Afrika legészakibb részén és az Ázsiában élő oroszlánok között. Azt is valószínűsíthető, hogy a dél-európai oroszlán, mely a Kr.u. 80-100 tájékán kihalt, alkothatta az összekötő kapcsot az északi-afrikai és az ázsiai oroszlánok között. Valószínűleg a berber oroszlánok is ugyanazzal a hasvonallal rendelkeztek (az egészet a sörény rejti), mellyel napjainkban az ázsiai oroszlánok.