Beloiannisz

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ez a szócikk a magyar településről szól. Nikosz Beloianniszról, a görög kommunista mozgalom jelentős alakjáról ott lehet olvasni.

Koordináták: é. sz. 47.18353° k. h. 18.82413°

**Beloiannisz**

Régió	Közép-Dunántúl
Megye	Fejér
Kistérség	Adonyi
Rang	község
Terület	4,54 km²
Népesség
Összesen: 1202 fő (2001) Népsűrűség: 264,76 fő/km²
Irányítószám	2455
Körzethívószám	25
Térkép é. sz. 47.18353° k. h. 18.82413°	település Mo. térképén

Beloiannisz (görögül: Μπελογιάννης) Fejér megye északkeleti részén fekvő görög nemzetiségi község.

[szerkesztés] Közlekedés

Beloiannisz határában működik a Budapest–Pusztaszabolcs vasútvonalon lévő Iváncsa vasútállomás, ahova a fővárosból sűrűn járnak elővárosi szerelvények.

Közúton a település csak az Iváncsa–Besnyő bekötőútra vezető egy kilométeres, kisebb bekötőúton érhető el. A Besnyő felől Dunaújvárosba tartó autóbuszok nagy része érinti a települést, ám jelentőségük a vasúthoz képest nem nagy.

[szerkesztés] Története

Beloiannisz községi könyvtár és a falu főtere

Beloiannisz Fejér megye egyik legfiatalabb települése. Az 1950-es évekig Iváncsa szántóföldjei voltak a helyén. 1950. május 6-án indult meg a település tervezése és építése a görög polgárháborúból Magyarországra menekülők számára. Az építkezés rohamléptekben, önkéntes munkában folyt. Rövid idő alatt 418 nagyrészt sorházi (kisebb számban családi házas) lakás, óvoda, iskola, könyvtár, kultúrház, orvosi rendelő és tanácsház épült fel Görögfalván. 1951-ben munkalehetőségként megalakult a Háziipari Szövetkezet, 1952-ben pedig a Béke Mezőgazdasági Termelőszövetkezet, amely azonban a falu szántóföldjeinek kis mérete miatt csak kevés embert tudott foglalkoztatni. 1952. április 3-án Nikosz Beloiannisz, a görög kommunista mozgalom jelentős alakjának nevét vette fel az ekkor 1850 fős település.

A beloianniszi ortodox templom

Először 1954-ben, majd később több hullámban nagy számban települtek vissza az itt lakók Görögországba, de többségében – főleg a fiatalabbak – Magyarországon maradtak, ahol nyelvileg és szokásokban nagyrészt alkalmazkodtak a magyar környezethez, miközben még mindig ápolják a görög hagyományokat is. 1996-ban ortodox templom is épült a településen.

1998-ban a magyar és a görög köztársasági elnök, Göncz Árpád és Kosztandinosz Sztefanopulosz tett látogatást a településen, ahol görög néptánccsoport és zenekar is működik.

[szerkesztés] Lakosság

Mára csak a lakosság kis része dolgozik helyben, többségük távolabbi városokban (Százhalombatta, Dunaújváros) talált munkát. Ez a tény alapvetően hatással van a nemzetiségi létre is, mivel gyorsítja az asszimilációt. A görög öntudat kialakítása és fejlesztése érdekében egyre több nemzetiségi hagyományőrző csoport alakult a mára már magyar nyelvű településen.

Egyre súlyosabban érinti a települést az elvándorlás is, amely egyrészt a nemzetiségi kötelékek lazulásával, másrészt a távoli munkalehetőségekkel magyarázható.