Belezna

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 46.33411° k. h. 16.93946°

**Belezna**
Régió	Nyugat-Dunántúl
Megye	Zala
Kistérség	Nagykanizsai
Rang	község
Terület	30,93 km²
Népesség
Összesen: 882 fő (2001) Népsűrűség: 28,52 fő/km²
Irányítószám	8855
Körzethívószám	93
Térkép é. sz. 46.33411° k. h. 16.93946°	település Mo. térképén

Belezna Zala megye délkeleti sarkában, a horvát határ közelében elhelyezkedő község.

[szerkesztés] Fekvése

Belezna határa nyugatról a Principális-csatorna, majd a Mura, amely 1 kilométerrel lejjebb a Drávába folyik. Belezna határában folyik a Visszafolyó-patak a Principális-csatornába, annak torkolatában.

A település ettől mintegy hat kilométerre keletre fekszik, alapvetően észak-déli elrendeződésű. A községtől két kilométerre keletre Surd település található.

[szerkesztés] Közlekedés

[szerkesztés] Vasút

A Mura folyó mellett halad a Nagykanizsát Gyékényessel összekötő vasúti fővonal, melynek egyik megállója a település határában, a központtól mintegy hat kilométerre található. Gyékényes, Nagykanizsa, Pécs és Kaposvár érhető el a településről közvetlen, elsősorban elővárosi vonatokkal.

[szerkesztés] Közút

A település kelet felől közelíthető meg közúton, egy a Nagykanizsa és Zákány között futó mellékútról nyíló bekötőúton, amely a településtől délre (Surdtól mintegy két kilométer távolságban) csatlakozik a rangosabb úthoz. Ez az elrendezés azt is jelenti, hogy Nagykanizsa felől igen nehézkesen, csak kerülővel elérhető a település, ezért még mindig használatban van (elsősorban az útviszonyoknak megfelelő járművekkel) egy a településre északról érkező földút, amely a jánkapusztai bekötőútról indul.

A településen viszonylag sűrű autóbusz közlekedés van. A Nagykanizsa és Gyékényes között járó buszok érintik a települést.

[szerkesztés] Hajó

A település határában, a Mura folyón ideiglenesen működik az 1994-ben felújított Zrínyi Miklós komp, amely Beleznát a horvát Alsódomborúttal köti össze

[szerkesztés] Története

Belezna első említése 1332-ből való. A 14. századi birtokosai a Beleznay család, ám a 15. századtól más földesurak is feltűntek.

A 17. században a törökök megszállták, ám komolyabb pusztításokat nem végeztek, így mindvégig lakott hely maradt. Belezna fejlődése csak a Kiegyezés után indult meg. Ekkor épült meg a temploma, illetve a Bezerédy és Rüffly család kúriája.

A két világháború között a település a környék központjává vált, ahol leventeegylet és hitelintézet is működött. A község jelentősége az 1950-es években tovább nőtt, ide kerültek a térség oktatási és egyéb közintézményei.