Batthyány Ervin

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

németújvári gróf Batthyány Ervin (Bögöte, 1877. október 17. – Stroud, Gloucestershire grófság, Anglia, 1945. június 9.) nagybirtokos, iskolaalapító, az anarchizmus tanainak hirdetője

Batthány Ervin emléktábla Bögötén

Tartalomjegyzék

1 Élete
2 Nézetei
3 Párhuzam Tolsztojjal
4 Ady Endre Batthyány Ervinről
5 Munkái
6 Irodalom
7 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Élete

1877. október 17-én született németújvári gróf Batthyány Ferenc és Trefort Edit (Trefort Ágoston kultuszminiszter lánya) gyermekeként. Budapesti gimnáziumi tanulmányait követően Londonban és Cambridge-ben folytatott egyetemi tanulmányokat. Elidegenedve saját kiváltságos helyzetétől már 19 éves korában kommunisztikus nézeteket vallott. Gondolkodását meghatározó olvasmányélményei – Edward Carpenter, William Morris, Lev Tolsztoj és Pjotr Kropotkin művei – vitték ebbe az irányba. Angliai tartózkodása során Kropotkinnal személyesen is találkozott. Tolsztoj tanításait későbbi iskolaalapítási tevékenységében hasznosította. Rendhagyó nézetei és magatartása miatt arisztokrata családja - attól tartva, hogy felosztja birtokait a béresek között - gondnokság alá helyeztette és 1901-től egy bécsi idegszanatóriumban, a Holländer Intézetben helyezték el. Csak 1903-ban hagyhatta el az intézetet - Szabó Ervin segítségével -, és ezt követően tevékenyen bekapcsolódott a magyar szellemi életbe. (Ehhez képest Ady így ír a Budapesti Napló 1907. november 27-i számában: "Nálunk az rettenetes bűn, ha valaki új lelki, kulturális és intellektuális dogmákhoz mer elszegődni. Olyan dogmákhoz, melyek még patentet nem nyertek nálunk. Gróf Batthyány Ervin csak azért lehet anarchista s kényszerzubbony nélkül, mert gróf."[1])

1904-ben részt vett a Társadalomtudományi Társaság közel fél éven át (1904 februárja és májusa között) tartó, A társadalmi fejlődés iránya címmel megrendezett vitasorozatán, amelynek során az anarchizmus, a liberalizmus, a konzervativizmus képviselői ütköztették politikai nézeteiket. A felolvasó- és vitaüléseket négy előadás köré szervezték: a liberalizmusról Gratz Gusztáv, az anarchizmusról gróf Batthyány Ervin, a szocializmusról Szabó Ervin, a konzervativizmusról és a keresztényszocializmusról Geöcze Sarolta tartott előadást.

A vitát követően Batthyány a gyakorlatban is igyekezett kipróbálni elképzeléseit. 1905-ben birtokán, a Vas megyei Bögötén angol és orosz példák nyomán megalapította szociális jellegű reformiskoláját, az ún. szabad iskolát parasztgyerekek számára. Az iskola nyitóünnepségén részt vett közeli barátja, Szabó Ervin is. Célja a felvilágosult társadalmi eszmék iránti fogékonyság felkeltése volt. Szabó Ervin szellemi irányításával megfogalmazódott egy átfogó tantervi elképzelés (koedukáció, ingyenes tanítás, ideértve a tankönyveket, a ruházatot, az étkezést), amelynek iskolaszervezeti megvalósítása is elkezdődik. Az iskolát a katolikus egyház, a helyi földbirtokos Horváth család (a Batthyányiak bérlői) és a vármegyei hatóság hevesen támadta, már megnyitását is igyekezett minden eszközzel megakadályozni.

Bögötei birtokán szocialista nyomda- és lapkiadó felállítását, politikai napi- és hetilap, tudományos folyóirat és néplexikon kiadását tervezte. Saját pénzén és szellemi irányításával jelent meg Testvériség címmel a szombathelyi szociáldemokrata pártszervezet lapja. Ennek első vezércikkeit is ő írta.

Cikkei a Huszadik Században és az általa alapított vagy támogatott lapokban: a Társadalmi Forradalomban, a Testvériségben (Szombathely), A jövőben (Nagyvárad) és a Világszabadságban jelentek meg 1904-08 között.

1910-ben Londonba költözött, 1913-ban lemondott a magyar állampolgárságról, majd eladta bögötei birtokát is. A világháború idején pacifista körökben mozgott és kapcsolatban állt az angol anarchistákkal, de amikor 1931-ben hazalátogatott, már visszahúzódott a politikától. Angliában halt meg 1945-ban.

Szülőfalujában, Bögötén 1994-ben emlékművet állítottak a grófnak, 2006. augusztus 5-én pedig emléktáblát avattak a tiszteletére. Mindkettő Gaál Tamás Munkácsy-díjas szobrász alkotása. Az emléktábla avatásán beszédet mondott Bozóki András volt kulturális miniszter "Batthyány Ervin szerepe a hazai oktatás történetében és a bögötei reformiskola" címmel. Batthyány Ervin nevét viseli a falu művelődési háza is.

[szerkesztés] Nézetei

Bozóki András 1985-ben megjelent tanulmányában (Anarchista elméletek Magyarországon: Batthyány Ervin és Schmitt Jenő Henrik, in: Világosság, 1985/3) négy szakaszt különített el a magyar anarchizmus történetében, a harmadik szakasz központi figurája gróf Batthyány Ervin.

Batthyány Ervin egy előadásában így határozta meg az anarchizmus fogalmát: "Anarchizmus - uralomnélküliség - alatt azon társadalmi rendet kell értenünk, mely minden külső hatalom és erőszak nélkül, tisztán az emberek szabad, testvéri együttélésén alapul. Az erőszakon épülő uralmi rendszer helyett, mely a tulajdon, a jog és állam kényszerintézményeiben nyer kifejezést, az anarchikus társadalom formái az emberek természetében rejlő szolidaritás és az ebből folyó szabadság, egyenlőség és önkéntes összeműködés által jönnek létre."

Kezdetben egy kropotkini ihletésű kommunista anarchizmust hirdet. Batthyány az anarchisták és szocialisták összefogásának szükségességéről beszél, és az ugrásszerű forradalommal szemben a folyamatos ellenállás fontosságát hangsúlyozza. 1906 és 1908 között az anarchoszindikalizmussal keres kapcsolatot.

Batthyány Ervin szembeállítja a teokratizmust az anarchizmussal, és úgy látja, hogy míg a teokratizmus a társadalmi harmónia eredetét felsőbb lényben, központi erőben, absztrakt törvényben, azaz a jelenségeken kívül keresi, addig az anarchizmus magukban az egyénekben látja az összhang forrását. Batthyány az angol racionalizmus eszmeiségéből táplálkozik.

[szerkesztés] Párhuzam Tolsztojjal

„A bögötei iskola felszínesen szemlélve néhány hasonlóságot, de lényegi eltéréseket is mutat Tolsztoj hasonló szellemiségű, de jóval korábbi iskolájához képest. Tolsztoj és Batthyány is arisztokrata származású, mindketten saját birtokukon hoznak létre iskolát, mindketten parasztgyerekeket tanítanak, az ő tudatossági szintjüket akarják radikális eszközökkel megemelni, mindketten külföldi példákból indulnak ki, Tolsztoj a németektől, Batthyány az angoloktól tanul, hasonló az is, hogy végeredményben mindketten menekülésre kényszerülnek életük végén.” (Mikonya György: A magyar anarchisták iskolaügyi és életreform törekvései)

[szerkesztés] Ady Endre Batthyány Ervinről

Ady így ír a Budapesti Napló 1905. szeptember 23-i számában, az Ervin gróf iskolája című cikkében: „Egy gróf a Batthyányak közül, de genere Örs avagy Németújvári-utód, a genealógusok jobban tudják, iskolát állít azoknak, kik új világot akarnak építeni a grófi világ helyébe. [...] A bögötei iskolában a természettudomány lesz a biblia, a nemzetgazdaság a tízparancsolat, s a szociológia a káté. Rémüldöznek már is az iskolától Vas megyében. Már akadt pap, aki a templomban prédikált ellene. De még csak az iskola falai állanak, mégis győzedelmes az új levegő. A templom kiürült a mérges prédikációra. A nép szomjas. A nép akarja az új iskolát.” Ady Endre összes prózai műve II: Újságcikkek, tanulmányok, Mercator Stúdió Elektronikus Könyvkiadó, 329: 181. Ervin gróf iskolája

[szerkesztés] Munkái

Batthyány Ervin-Migray József-Schmitt Jenő Henrik: Anarkizmus (Bp., 1904)
A nép joga (Bp., 1905)
Szocializmus és anarkizmus (Nagyvárad, 1906)

Voinovich Gézával lefordította Max Halbe Mutter Erde című drámáját Földanyánk címmel (Bp., 1899). Németre fordította Edward Carpenter Toward democracy című munkáját Der Freiheit entgegen cím alatt, négy kötetben.

[szerkesztés] Irodalom

Jemnitz János: Az anarchoszindikalizmus Magyarországon 1914 előtt (Párttört. Közl. 1961. 1. sz.)
Bozóki András: Anarchista elméletek Magyarországon: Batthyány Ervin és Schmitt Jenő Henrik (Világosság, 1985 Vol. 26. No.3, 170-178.)
Mikonya György: A magyar anarchisták iskolaügyi és életreform törekvései, Iskolakultúra 2005/2.
Litván György: A bögötei reformiskola, Természet és Társadalom, 1955/12.