Baskír ábécé
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A baskír ábécé (saját nyelvén Башҡырт әлифбасы) a baskír nyelv írására használatos.
A nyelvet eredetileg az arab írással jegyezték le, amit 1930-ban latin írásra cseréltek. Hasonlóan a többi, a Szovjetunió területén beszélt nyelvhez, 1938 telén átáltak a ma is használt cirill írásra.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A baskír ábécé és átírásai
nagybetű | kisbetű | ISO 9[1] | KNAB[2] | ALA/LC[3] | Allworth[4] | YBӘ[5] |
---|---|---|---|---|---|---|
А | а | a | a | a | ā | a |
Б | б | b | b | b | b | b |
В[6] | в | v | v | v | v | v, w[7] |
Г | г | g | g | g | g | g |
Ғ | ғ | ġ | ǧ | gh | gh | ğ |
Д | д | d | d | d | d | d |
Ҙ | ҙ | z̧ | ð | th | dh | ź |
Е | е | e | e, je[8] | e | e, ye[9] | e, ye[10] |
Ё[11] | ё | ë | ë | ë | yo | yo |
Ж | ж | ž | ž | zh | zh | j |
З[12] | з | z | z | z | z | z |
И | и | i | i | i | i | i |
Й | й | j | j | ĭ | y | y |
К | к | k | k | k | k | k |
Ҡ | ҡ | ǩ | q | q | q | q |
Л | л | l | l | l | l | l |
М | м | m | m | m | m | m |
Н | н | n | n | n | n | n |
Ң | ң | ņ | ŋ | ng | ng | ñ |
О | о | o | o | o | o | o |
Ө | ө | ô | ö | ȯ | ö | ö |
П | п | p | ṗ | p | ṗ | p |
Р | р | r | r | r | r | r |
С | с | s | s | s | s | s |
Ҫ | ҫ | ş | þ | th | th | c |
Т | т | t | ţ | t | ṭ | t |
У | у | u | u, w[13] | u | u | u |
Ү | ү | ù | ü | u̇ | ü | ü |
Ф[14] | ф | f | f | f | f | f |
Х | х | h | h | kh | kh | x |
Һ | һ | ḥ | ḩ | ḣ | h | h |
Ц[15] | ц | c | c | ts | ts | ts |
Ч[16] | ч | č | č | ch | ch | ç |
Ш | ш | š | š | sh | sh | ş |
Щ | щ | šč | šč | shch | shch | şç |
Ъ | ъ | " | " | " | " | - |
Ы | ы | y | y | y | ï | ı |
Ь | Ь | ' | ' | ' | ' | ' |
Э | э | è | è, e[17] | ė | ë | e |
Ә | ә | a̋ | ä | ă | ä | ә |
Ю | ю | û | ju | iu | yu | yu |
Я | я | â | ja | ia | ya | ya |
[szerkesztés] A 2002-es ábécé
2002-ben kidolgoztak egy latin betűs ábécét, amely felváltaná a többi ex-Szovjetúnióbeli török nyelvekhez hasonlóan a cirill írást. Ezt azonban eddig még hivatalosan nem vezették be. Ennek az ábécének a sorrendje a következő:
[szerkesztés] Megjegyzések
- ↑ ISO 9:1995, International Organization for Standardization, 1995
- ↑ Kohanimeandmebaas, 2003-04-20
- ↑ America Library Association & Library of Congress, Washington, 1997
- ↑ Allworth, Edward: Nationalities of the Soviet East. Publications and Writing Systems. New York, 1971
- ↑ Yañi Başqırt Әlifbası - „Új Baskír Ábécé”, 2002 - Hivatalosan még nem használt latin betűs ábécé
- ↑ Csak idegen eredetű szavakban fordul elő.
- ↑ Saját szavakban w, idegen eredetű szavakban v
- ↑ Szó elején je, máskor e: Еҙем - Jeðem, Мәләүез - Mäläüez
- ↑ Szó elején ye, máskor e: Еҙем - Yedhem, Мәләүез - Mäläüez
- ↑ Szó elején ye, máskor e: Еҙем - Yeźem, Мәләүез - Mәlәüez
- ↑ Csak idegen eredetű szavakban fordul elő.
- ↑ Csak idegen eredetű szavakban fordul elő.
- ↑ magánhangzó után w, máskor u: Ауырғазы - Awyrǧazy, Бурһыҡтау - Burḩyqtaw
- ↑ Csak idegen eredetű szavakban fordul elő.
- ↑ Csak idegen eredetű szavakban fordul elő.
- ↑ Csak idegen eredetű szavakban fordul elő.
- ↑ Szó elején e, máskor è