Bali
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
 |
|
| Főváros | Denpasar |
| Terület | 5 632 km² |
| Népesség | 3 150 000 |
| Népsűrűség | 559/km² |
| Etnikumok | balinéz (89%), jávai kisebbség |
| Hivatalos nyelv | balinéz, bahasa |
| Vallás | hindu (93.18%), muszlim (4.79%), keresztény (0.72%), protestáns (0.66%), buddhista (0.64%) |
| Időzóna | WITA (UTC+8) |
| Legmagasabb pont | 3142 m (Gunung Agung) |
| Web site | www.bali.go.id |
Bali indonéz sziget a koordinátánál. A Kis-Szunda szigetek legkeletibb tagja, Jáva szigetétől nyugatra, Lombok szigetétől keletre fekszik. Indonézia 33 tartományának egyike, a tartományi főváros, Denpasar a sziget déli részén található. A sziget ad nagyrészt otthont Indonézia hindu kisebbségének. Az ország legnépszerűbb idegenforgalmi célpontja, híres a magas fokon űzött művészetekről, beleértve a táncot, szobrászatot, festészetet, bőr-, és fémművességet valamint a zenét.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Történelem
Bali szigetét már a prehisztorikus időktől kezdve lakták. Első lakói az Ázsia felől az indonéz szigetvilág felé vándorló törzsek leszármazottai voltak, akik mai ismereteink szerint i.e. 3000 körül telepdtek le a szigeten. Ebből az időből származó kőeszközöket találtak Cekik település közelében, a sziget nyugati részén.
A prehisztorikus idők végét az India felől érkező hinduk érkezése jelentette, mely a cserépedény-darabokon talált Brahmi feliratok szerint i.e. 100 körül történt. Találtak továbbá 9. századból származó feliratokat, melyeken a Balidwipa (Bali szigete) kifejezés volt található. Ebben az időben fejlesztették ki a rizs öntözésére szolgáló bonyolult öntözőrendszereket (ún. subak). Számos ma is létező vallási és kulturális hagyomány visszavezethető erre az időre. A Kelet-Jáva-i Majapahit Birodalom (1293-1520) Bali szigetén kolóniát alapított 1343-ban . A birodalom hanyatlásával a 15. században Jáváról tömegesen vándoroltak át a birodalom szellemi vezetői, művészek, papok és zenészek Bali szigetére.
Az első európai, aki Balival kapcsolatba lépett a holland Cornelis de Houtman lehetett 1597-ben, bár egy portugál hajó már 1585-ben zátonyra futott Bukit partjainál. Ezután érkezett el a holland uralom ideje, bár a hollandok sosem voltak képesek olyan stabil hatalmat kiépíteni maguknak, mint ahogy azt tették Indonézia egyéb részein, például Jáván vagy Maluku-n. Az 1840-es években először a sziget északi részén vetették meg lábukat azáltal, hogy az egymással szemben bizalmatlan Bali csoportokat egymás ellen kijátszották. A hollandok hatalmas vízi és szárazföldi támadást intéztek a Sanur régiók majd Denpasar ellen. A Bali őslakókhoz képest a hollandok mind a létszámot mind a felszerelést tekintve túlerőben voltak. A Bali csapatok a megadás szégyene helyett egy végső öngyilkos támadás (puputan) indítása mellett döntöttek. A hollandok megadásra felszólító kérései ellenére mintegy 4000 harcos menetelt a halálba a betolakodók elleni harcban. Ezután a holland kormányzók kevéssé szóltak bele a sziget életébe, általában hagyták, hogy a vallás és kultúra dolgában a helyi ellenőrzés érvényesüljön.
Japán a II. világháború alatt elfoglalta a szigetet. Ebben az időben alapította meg egy Bali tiszt, Gusti Ngurah Rai a Bali 'szabadságharcos' csapatot. A japánok 1945 augusztusi kapitulációját követően a hollandok azonnal visszatértek Indonéziába és így Balira is, hogy a háború előtti gyarmati közigazgatást azonnal visszaállítsák. Ezt a Bali lázadók a japán fegyvereket használva próbálták megakadályozni.
1946 november 20-án vívták meg a Marga-i csatát, a sziget középső részén található Tabanan mellett. A 29 éves Gusti Ngurah Rai ezredes a csapatait Marga Rana-nál vonta össze, ahol az erősen felfegyverzett holland csapatokkal szemben öngyilkos támadást indítottak. A teljes balinéz haderőt megsemmisítették, és a balinéz katonai ellenállás megtört. A Bali repülőtér neve a Marga-i csatát irányító vezető emlékére ma Ngurah Rai nevét viseli.
1946-ban a hollandok kikiáltották Kelet-Indonéziai Köztársaság-ot, a Sukarno és Hatta által kikiáltott és vezetett Indonéz Köztársaság riválisaként. Bali ennek a Kelet-Indonéziai Köztársaságnak a része lett, a 13 közigazgatási terület egyikeként. Hollandia csak 1949 december 29-én ismerte el Indonézia függetlenségét, ekkor Bali az Indonéz Egyesült Államok Köztársasága nevű állam része lett. Bali 1956-ban hivatalosan is felmondta ezt a holland uniót, és jogilag is az Indonéz Köztársaság része lett.
A Gunung Agung 1963-as kitörése ezreket pusztított el gazdasági káoszt okozva. Számos földönfutóvá vált Bali lakos volt kénytelen Indonézia más részére költözni.
Az 1965-ös sikertelen jakarta-i puccs után Balin, akárcsak Indonézia más részein a jobboldali Suharto tábornok által támogatott seregek számtalan gyilkosságot követtek el az Indonéz Kommunista Párt (PKI) vélt vagy valós tagjai és szimpatizánsai ellen. A pontos számok mai napig nem állnak rendelkezésre, de több, mint 100,000 ember esett áldozatul ezeknek a gyilkosságoknak. Számos ismert, de jelöletlen tömegsír található a szigeten.
2002 október 12-én autóba rejtett pokolgép robbanása 202 embert ölt meg és további 209 embert sebesített meg a Kuta nevű népszerű üdülőhelyen. Az áldozatok nagyobb része külföldi turista volt. 3 évvel később újabb bombatámadás történ Kuta-ban és a közeli Jimbaran öbölben.
[szerkesztés] Földrajz
Bali 3.2 km-re keletre helyezkedik el Jáva szigetétől, és mintegy 8 fokkal délebbre az egyenlítőtől. Kelet-nyugati irányban a sziget kiterjedése 153 km, észak-déli irányban 112 m, területe 5633 km². Legmagasabb pontja a 3142 m magas Gunung Agung nevű aktív vulkán, mely utoljára 1963 márciusában tört ki. A sziget középső és keleti részét hegyek alkotják, melynek a Gunung Agung a legkeletibb tagja. Az 1717 m magas Gunung Agung szintén aktív.
A sziget déli részén alluviális síkság található, melyet a sekély folyók öntöznek, ezek az esős időszakokban kiöntenek.
A legfontosabb városok közé tartozik a sziget északi kikötője Singaraja, amely a gyarmati időkben volt Bali fővárosa, valamint a sziget déli partjának közelében fekvő jelenlegi tartományi főváros és egyben a legnagyobb város Denpasar. A fővárostól északra található Ubud múzeumaival, műtárgy piacával és galériáival kétségtelenül a sziget kulturális központja.
A főutak a sziget partjait követik, a szigetet átszelő utak főleg észak déli irányúak. A sziget közepén levő hegyek miatt az utak a gyakran a hegyek vonalát követik. A szigeten nincs vasút.
A szigetet korallzátonyok övezik. A déli részen levő strandok általában fehér homokosak, míg az északiak és a nyugaton fekvők fekete homokkal borítottak. Az északkeleti Padangbai strandjain mindkettő megtalálható: a nagyobbik strand fehér, míg a délebbi sokkal sötétebb.
[szerkesztés] Demográfia
Bali népessége 3 151 000 fő (2005).
[szerkesztés] Vallás
A lakosság 93%-a hindu, a legnagyobb kisebbséget pedig a muszlimok alkotják.
A muszlim többségű Indonéziával szemben Bali lakosainak 93%-a balinéz hindu vallású, mely vallás a Dél-kelet Ázsiából érkező hindu hit és a helyi hiedelmek keveréke. Az iszlám (5.7%), keresztény (1.4%) és buddhista (0.6%) hitűek kisebbségben vannak. Ezek a statisztikák nem tartalmazzák az Indonézia más részéből bevándorlókat.
[szerkesztés] Nyelv
A legelterjedtebben használt nyelv a balinéz és az indonéz, és mint a legtöbb indonéz ember, a szigetlakók nagyobb része két vagy három nyelvet is beszél. Létezik néhány helyi balinéz nyelv is, de a legtöbb helybeli a modern balinézt beszéli. Régebben a kasztrendszer és a törzsi hovatartozás határozta meg, hogy ki-melyik balinéz nyelvet használta, de ez a hagyomány eltűnőben van.
A komoly idegenforgalom következtében az angol nyelv ismerete elterjedt.
[szerkesztés] Kultúra
Bali híres a táncművészetéről, valamint a festészetéről, szobrászatáról és a fafaragásokról. A balinéz gamelan zene rendkívül fejlett és változatos. A táncok hindu történetekből (példál a Ramayana-ból) mutatnak be jeleneteket. Híres balinéz táncok a pendet, legong, baris, topeng, barong és a kecak
A nemzeti képzési programok, a tömegmédium és az idegenforgalom folyamatosan alakítják át a balinéz kultúrát. Indonézia más részéből (legfőképpen Jáváról) bevándorlók pedig megváltoztatják a sziget népességének összetételét.
[szerkesztés] Gazdaság
Három évtizede a bali gazdaság jórészt mezőgazdaságra alapult, mind az eredményeit, mind a foglalkoztatottakat tekintve. Az utóbbi időben azonban az idegenforgalom vált a meghatározóvá, és ennek eredményeképpen Bali ma Indonézia egyik legfejlettebb tartománya. A gazdaság azonban komoly károkat szenvedett el a 2002-es és 2005-ös terroristatámadások eredményeként.
Habár az eredményeket tekintve az idegenforgalom a legjelentősebb iparág, még mindig a mezőgazdaságban és ezen belül a rizstermesztésben dolgozik a legtöbb ember. Kisebb mennyiségben termelnek gyümölcsöt, zöldségeket és más haszonnövényeket. A lakosság egy része halászattal foglalkozik. Bali híres továbbá a művészeiről, akik batikot, ruhákat, fa-, és kőfaragásokat és ezüstékszereket készítenek.
Bár a sziget északi, középső és keleti részén is létezik turizmus, az idegenforgalom döntően a sziget déli részére összpontosul. A fő idegenforgalmi központok Kuta városa (a strandjaival), Sanur, Jimbaran, Seminyak és a most fejlődésnek indult Nusa Dua. A Ngurah Rai Nemzetközi Repülőtér Jimbaran közelében található, a sziget legdélebbi részét a sziget fő részével összekötő földszoroson.
Szintén növekvő fontosságú bevételi forrás a konferencia-turizmus, mely különösen a 2002-es terrorista támadások után indult fejlődésnek, nyilvánvalóan azzal a céllal, hogy Bali visszaeső idegenforgalmát és megtépázott imidzsét helyreállítsa.
Based on work by