Bak (település)

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 46.73056° k. h. 16.84605°

**Bak (település)**
Régió	Nyugat-Dunántúl
Megye	Zala
Kistérség	Zalaegerszegi
Rang	község
Terület	23,05 km²
Népesség
Összesen: 1784 fő (2001) Népsűrűség: 77,40 fő/km²
Irányítószám	8945
Körzethívószám	92
Térkép é. sz. 46.73056° k. h. 16.84605°	település Mo. térképén

Bak: község Zala megyében, a Zalaegerszegi kistérség-ben. Egyike a négy magyar településnek, amelynek a nevét kráter viseli a Marson (1988 óta). Az Észak-Zalai Térségi Társulás tagja.

[szerkesztés] Fekvése

Bak a 75-ös (Keszthely - Rédics), illetve 74-es (Nagykanizsa - Vasvár) számú főút kereszteződésében fekvő község. Vonattal Zalaegerszegről és Lentiről elérhető. A településen számos távolsági autóbusz is keresztülhalad, összeköttetésben áll Lentivel, Zalaegerszeggel, Nagykanizsával és Budapesttel is.

[szerkesztés] Története

Bak első említése 1239-ből való. 1269-ben IV. Béla a pannonhalmi apátságnak adta. V. István visszavedte az apátságtól, de később a zalavári apátság kezébe került. Eközben a település jelentős fejlődést mutatott, 1400-ban már mezővárosi jogokat kapott, és 1421-ben már országos vásárt tartott. Bak földesura az Ördög család, majd később Nádasdy Ferenc. A 16. században többször, 1600 után sokszor dúlták fel a törökök a várost, amely így nagyban elnéptelenedett.

1690-ben a Széchényiek tulajdonába került, akik majorságot hoztak itt létre. A korábban mezővárosi jogokkal bíró település, így a 18. század során visszasüllyedt egy falu szintjére. Az 1820-as években a földesúr, Széchenyi István korszerűsítette a mezőgazdaságot. 1839-ben komoly tűzvész pusztított a faluban, teljesen leégett.

1898-ben épült meg a településen a Csáktornya–Zalaegerszeg–Ukk vasútvonal. Az 1900-as években a közúthálózat is elérte, 1935-től pedig autóbusz is jár a településre.

A II. világháború során sok baki származású katona esett el, de jelentős számú zsidó és kisebb számú cigány lakosságot hurcolták el a településről megsemmisítőtáborokba.

A háborút követően nagyban nőtt a település jelentősége. 1962-ben ide került az állami gazdaság központja, biztosítva a helyiek munkahelyét. Fejlődése az 1990-es években sem állt meg, turizmusa nagyban nőtt. 1998. november 14-én a nem messze fekvő nagylengyeli szénhidrogénmezőn történt gázkitörés miatt kellett több napra a falut kitelepíteni.