Bóra (szél)

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A további jelentéseket lásd a Bóra (egyértelműsítő lap) oldalon.

Bóra (Bernus, Barnus, Borino, horvátul bura.) Az isztriai és dalmát tengerparton, legtöbbször a téli évszakban fújó száraz, hideg szél, időnként rendkivül erős rohamokkal.

Bóra szélvihar, Starigrad mellett

Tartalomjegyzék

1 Nevének eredete
2 Kialakulás, iránya, kiterjedése
3 Bórák elleni védekezés
4 Előrejelzése
5 Az eddig mért legnagyobb szélerősségű bórák
6 Forrás

[szerkesztés] Nevének eredete

A bóra elnevezés a görög Boreász (görögül: Βορέας) mitológia alak nevéből származik. Jelentése: Észak. A szelek királyának tartották, aki leginkább az északi és északkeleti szeleken uralkodott és egy sötét trákiai barlangban lakott. Zsákjával megszelidítette a szeleket. Asztraiosz titán és Éósz hajnalistennő fia.

[szerkesztés] Kialakulás, iránya, kiterjedése

Bóra szélvihar, az Adria partjainál

A bóra észak-északkelet, északkelet vagy kelet-északkelet-i irányból fúj, vagyis a szárazföld felől tart a partvidék felé. Erőssége és gyakorisága a hóval takart hegyvidék és az Adriai tenger meleg medencéje közötti hőmérsékleti különbség miatt jön létre. Amikor az Adria DK-i részén alacsony légnyomás van, vagy Közép-Európában a légnyomás erősen emelkedik, akkor az Adria keleti partján kialakul a bóra. Hatása Trieszt-Albánia között az egész partvidékre kiterjed, de erősségéből Lessina vidékén már sokat veszít. A téli félévben néha heteken át dühöng, nyáron ritkább és gyengébb (Borino). Fiume, Zengg és Trieszt környéke a bórának leginkább kitett terület. Néha olyan hevesen csap le a tengerre, hogy a porzó vizcseppek ködként (fumarea spalmeggio) borítják a vizet. Ekkor a tengeren tartózkodni veszélyes. A bóra időjárás hosszabb apályt és rövidebb dagályt okoz, amivel együtt jár a mélyebb apály és a kevésbé magas dagály.

[szerkesztés] Bórák elleni védekezés

Az egykori Osztrák-Magyar Monarchiában kiépült fiumei vasútvonal bórának kitett vonalán – Lic és Buccari között - un. bórafalakat építettek az erős széllökések ellen. A kőfalak 2,70 méter magasak, szélességük alul: 1 méter körüli, felső részük kb. 0,5 méter. A falak vakolatba rakott mészkőből vannak. A bórafalak megépítése előtt a több mint 200 km/órás sebességgel dühöngő bóra két alkalommal is felborította a vasúti kocsikat.

[szerkesztés] Előrejelzése

A bórát nehéz előre jelezni, de azért vannak bizonyos előjelei: a magas hegyek csúcsain kialakuló ún. "felhősapkák", az északkeleti láthatáron a tenger felülete csipkéződik. A parttól távolodva csökken a bóra ereje. A bóra nyáron általában csak pár óráig tart, de időről időre akár egy-két napig is eltarthat. A legkeményebb búrák a Kvarnergg területén, a Velebiti-csatornában, Šibenik és Split partjainál, a Pelješacnál és Dubrovniknál fordulnak elő. Erőssége: elérheti a 200 km/ó sebességet is.

[szerkesztés] Az eddig mért legnagyobb szélerősségű bórák

Hely	Sebesség m/s	Sebesség km/ó	A szélvihar ideje
Montenegróban	42,9 m/s	151,2 km/óra	(1978. január 5.)
Triesztnél	64,2 m/s	231,5 km/óra	(1994. október 29.)
Krknél	69,0 m/s	248,4 km/óra	(1994. október 29.)
Splitnél	48,5 m/s	172,8 km/óra	(1994. október 29.)
Makarskánál	69,5 m/s	250,2 km/óra	(1996. január 26.)
Dalmát partoknál (átlag)	33,0 m/s	118,8 km/óra	(2004. november 15.)
Dalmát partoknál (széllökések)	60,0 m/s	216,0 km/óra	(2004. november 15.)