Az aranyember (Philip K. Dick)
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Az aranyember (The Golden Man) Philip K. Dick egyik novellája, amelyet 1953-ban írt, majd az If magazin 1954. áprilisi számában jelent meg. Magyarul a Lenn a sivár Földön című novelláskötetben olvasható.
2007-re várható annak a filmnek a megjelenése, amelyet Lee Tamahori rendező készít a novellából, előreláthatólag Next címmel. A film főszereplői valószínűleg Nicolas Cage és Julianne Moore lesznek.
[szerkesztés] Történet
Cris Johnson tizennyolc éves, de soha nem beszélt senkivel (még a családjával sem), hihetetlenül gyorsan mozog, és a testét fedő szőrnek köszönhetően teljesen aranyszínűnek látszik. Ő egy mutáns, és mint ilyen, a DCA őt is meg akarja találni, és el akarja kapni. Egy nap George Baines, a DCA ügynöke látogat el a Johnson farmra, és csapatával keresni kezdi Crist, aki önként feladja magát. Ez félelemmel tölti el az ügynököket, mivel egy mutáns nem szokta csak úgy feladni magát, de azért elviszik a laborba kivizsgálásra. Ott különös tulajdonságát fedezik fel: képtelenség lelőni. Ha ugyanis az ember rácéloz a fegyverével és lő, Cris elugrik az energiasugár útjából. Lehet, hogy gondolatolvasó? Készítenek egy szerkezetet, amely véletlenszerűen választja ki, hogy merre lő, de Crist ez sem találja el. Tehát nem gondolatolvasó, hanem jövőbe lát. El akarják pusztítani, de kiszabadul a cellájából (bár az épület le van zárva, tehát onnan nem menekülhet). Közben megérkezik az agyhullámainak elemzése, amiből kiderül, hogy Cris Johnson nem gondolkodik. Ösztönösen cselekszik, vagyis állat. Viszont van még egy veszélyes tulajdonsága: a nők nem tudnak neki ellenállni. Ezt kihasználva Cris Anitához, az egyik igazgatóhoz menekül, akit karjaiba vesz. Később ráveszi Anitát arra, hogy menekítse ki őt az épületből, aztán faképnél hagyja, kimenekül a világba. Sose kapják el többé, bármely nő elbújtatja. Szerencsés esetben az emberi tulajdonságok öröklődnek át az utódokba…
[szerkesztés] Háttér
Az ötvenes években az Astounding (ma Analog) magazin főszerkesztője, John W. Campbell csak olyan „mutánsos” történetet volt hajlandó beletenni újságjába, amiben a mutáns jó, és vezeti az emberiséget. Dick ebben a novellájában direkt ez ellen a nézet ellen akart írni, mégpedig hogy a mutáns nem feltétlenül jó az embereknek, és nem is kell, hogy ő irányítsa a világot. Természetesen Campbell nem is közölte ezt a novellát, így az If magazinban jelent meg.
)
Based on work by