Automedón
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Automedón (Küzikosz?,Kr. e. I. század - ?,Kr. u. I. század) Görög költő
Rómában élt, költői működése Augustus és Tiberius császárok idejére esik. Az Anthologia Palatinában 12 epigrammával képviselteti magát. Mintaképei a Kr. e. IV-III. századi alexandriai költők voltak, de velük ellentétben ő kerülte a fiktív sírversek írását. Művészete leginkább Leónidaszéval rokonítható, bár Automedón költeményeiben jóval több az irónia, sőt esetenként a maró gúny is. Egy epigrammája:
- Ázsia táncos leányát, őt, aki zsenge korától
- tánccal idéz mielénk kéjes alakzatokat,
- nemcsak azért dícsérem, mert tüzes indulatában
- hajlong így meg amúgy karjaival kecsesen;
- ám, amiért egy lankadt farkon is érti a pörgést,
- s a vének ráncaitól sem riad el soha ő.
- Nyelv-csókkal csikland, karol, átfon; combjai közt a
- mély Hádészból is visszavezérli botod.
[szerkesztés] Források
- Pecz Vilmos: Ókori lexikon I-IV. kötet. Budapest, Franklin Társulat, 1904. Lásd még itt.
- Míg élők közt leszel élő (Epigrammák a Görög Antológiából) Budapest, Európa Könyvkiadó, 1980)
Based on work by