Athenaeum (folyóirat)

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Athenaeum címmel első ízben Bajza József és Vörösmarty Mihály adtak ki politikai-társadalmi-irodalmi folyóiratot 1837 és 1843 között. Ugyanezzel a címmel jelent meg 1892 és 1947 között a Magyar Filozófiai Társaság kiadásában philosophiai és államtudomány alcímmel egy folyóirat Pauer Imre és Alexander Bernát szerkesztésében. Athenaeum humántudományi folyóirat címmel 1991-ben is megjelent egy folyóirat, főszerkesztője Bacsó Béla.

Athenaeum Athéné görög istennő temploma.

[szerkesztés] Athenaeum (1837-1843)

Az 1832-36. évi országgyűlés reformtörekvéseit az udvar ellenezte, a legtöbb javaslatot visszautasította, az befejezését követően pedig elfogatta az országgyűlési ifjakat. Ebben a helyzetben nagy szükség mutatkozott egy olyan politikai jellegű lapra, amely az ellenzéki törekvések összefogását tűzi ki céljául. 1836-ban Bajza felvetésére Vörösmarty Mihály és Toldy Ferenc folyamodtak lapengedélyért - Bajzának valószínűleg nem adták volna meg. 1837. január 1-jén jelent meg a lap első száma Bajza főszerkesztésében, s ettől kezdve hetenként kétszer került az előfizetők postaládájába.

A folyóirat honosította meg a szerzők rendszeres honorálását: ívenként fizettek a szerzőknek, ami jelentősen hozzájárult a munkatársak számának növekedéséhez. Már kezdetben megnyerték a lapnak Kölcsey Ferencet, majd Vajda Pétert, Kazinczy Gábort is. Az lap kiállt amellett, hogy a reformtörekvéseknek nem a nemesség, hanem a felvilágosult polgárság képezheti az alapját. Folyamatosan ismertették a nyugati politikai folyamatokat - elsősorban angol és amerikai példákat mutatva, s néhol talán túlzó rajongással fordulva nyugat felé. A lap honosította meg az útleírásokat, elsősorban fejlettebb társadalmakról szóló beszámolókat közöltek Hunfalvy Páltól, Szemere Bertalantól, Irinyi Józseftől.

Folyamatosan közölték Bajza József színikritikáit - gyakorlatilag Bajza volt a hazai műkritika megteremtője, de a Magyar játékszíni krónika rovatban Vörösmartytól is számos kritikai írás megjelent. A hazai drámai és operai színjátszás közti vitában Bajza vezetésével az Athenaeum köré csoportosuló liberális értelmiségiek a drámát féltve vitáztak Erkel Ferenccel.

A lap folyamatosan közölt szépirodalmi műveket - így hosszú ideig Vörösmarty versei is itt jelentek meg. Az Athenaeumban jelent meg első verse Petőfi Sándornak (1842-ben), és Gyulai Pálnak is.

A folyóirat a reformok szószólójaként hozzájárult ahhoz, hogy az elszigetelt helyi problémák össztársadalmi üggyé váljanak. Gyakran foglalkozott a kormányzás, törvényhozás, önigazgatás reformjával, a kapitalista viszonyokra való áttéréssel. Az oktatás, pedagógia kérdései is rendre terítéken voltak.

A lapnak számos ellensége volt: a cenzorok és besúgok folyamatosan figyelték a lapot, s számos írást nem engedtek közölni - gyakran még ártalmatlan dolgozatokban is ellenzéki gondolatokat fedeztek fel. Ugyanakkor mivel a lap a polgárság szerepének hangsúlyozására törekedett, az arisztokraták is ellenségesen viszonyultak hozzá.

1841-ben beindult a Pesti Hírlap, mellyel az Athenaeum már nem tudott versenyezni, így mind az előfizetők, mind a munkatársak száma folyamatosan csökkent. Bajza 1843-ban jelentette be a lap megszűnését, s jelezte, hogy az Athenaeumnak a politikai ébredés és a Pesti Hírlap ártott ugyan, de hozzátette: "mely ébredésnek... senki nem örvendett őszintébben, mint mi"

[szerkesztés] Athenaeum (1892-1947)

Magyar Filozófiai Társaság adta ki 1892 és 1947 között az Athenaeum - philosophiai és államtudományi folyóiratot, a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával. Főszerkesztője 1892-1915-ig Pauer Imre, majd 1915-1919-ig Alexander Bernát. A lap negyedévente, majd kéthavonta jelent meg egészen 1947-ig.

A lap kifejezetten magyar nyelvű filozófiai írásokat közölt, s nagy szerepe volt a magyar filozófiai szaknyelv kialakulásában.

[szerkesztés] Athenaeum (1991)

1991-től - mindössze tíz szám - Bacsó Béla filozófus szerkesztésében jelent meg az Athenaeum humántudományi folyóirat. A lap elsősorban tematikus fordítás-összeállításokkal jelentkezett, s hermeneutikai irányú és esztétikai tárgyú dolgozatokat közölt.