Vita:Arománok
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Cincar rémálom?
A magyarkanizsaiak úgy hívtak bennünket kracsun őseinket hogy: cincárok. hirtelen felkapom a fejem akárha faggyúlabdáját dobta volna felém mit beszélsz apa: cincároknak hívtak bennünket?! mindig csak úgy mondták: cincárok. de hát ezt sosem mondtad nekem sosem hogy mi cincárok lennénk jóllehet engem mindig is foglalkoztatott ez a megfoghatatlanul hullámzó pásztor- és kupec népség sokszor éppen belőlük vezettem le ezt az egész kurva balkáni bagázst de hogy jómagam is cincár lennék ez rémálom Tolnai Ottó
[szerkesztés] Mócok
A mócok sok tekintetben különböznek az románoktól, s mivel arcuk, termetük, járásuk s viseletük is a székelyekre emlékeztet, némelyek a mócokat eloláhosodott székelyeknek tartják. Arcuk hosszukás, homlokuk magas, termetük nyulánk, szemük többnyire szürke, hajuk barna és a férfiak szakállukat leborotválják, komolyak, bizalmatlanok, munksok és élelmes ereskedők. A mezei gazdasággal leginkább az asszonyok és gyermekek foglalkoznak, a férfiak famunkákat csinálnak s ezekkel kereskednek; egy részük baromtenyésztésből él s a déli ahvasokra, meg az alsó Duna mellékére költözött, hol mokánok néven ismeretes. Templomaikat is fából rójják össze, s az ívezetes csarnok, meg ennek gondosan faragott oszlopai a román stilre emlékeztetnek; lakóházaik földszintjét, ha csak tehetik, rendesen kőből építik meg. Nagyon ragaszkodnak ősi szokásaikhoz, e mellett vakbuzgók, babonásak és papjaikat nagyon tisztelik, mivel sokat szenvedtek fölsesuraiktól és a kincstár bányatisztjeitől, könnyen hajlottak az izgatásra és részt vettek a Hora és Kloska lázadásban, meg az O. 1848-iki kegyetlenségeiben.Kuvasz 2006. március 16., 11:36 (CET)
[szerkesztés] Karajan a cincár?
Lásd cikk
Az aromunoknál az a különös, hogy közülük sokan nagyon is a felsőbb rétegekhez tartoznak a különböző országokban. A román futballválogatott kapitánya, Hagi származását tekintve aromun volt, akárcsak az osztrák karmester, Herbert von Karajan. Hagi pályafutása vége felé ezt nyilvánosan is hangoztatta, és ezzel nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az aromunokat Romániában azóta kevésbé ellenségesen emlegetik; Herbert von Karajan élete végéig kitartott amellett, hogy ősei előkelő hellének voltak. Egyébként minden embernek szíve joga, hogy ne sorolja magát semmilyen nációhoz, és ne érezze etnikai alapon kötelességének ősei emlékének ápolását. Tény azonban, hogy aromunok pedig vannak, százezerszámra, hogy tagjai tudományos akadémiáknak, vannak köztük nagykereskedők, jelentős mecénások, világhírű sportolók és művészek, de nem mint aromunok. Kuvasz 2006. március 17., 12:04 (CET)
[szerkesztés] Amelie Lanier a cincarokrol
A török alattvalók legnagyobb csoportját a görögök tették ki. Rajtuk kívül az akták említnek még szerbeket, örményeket és török zsidókat. A "görögök" jelentős része a mai Albánia, Mazedónia és Görögország határos területéről származtak. A kortársak a "cincár" vagy "makedovlah" elnevezés alatt ismerték őket. Ok eredetileg vlahok, balkáni oláhok voltak, akik az orthodox egyház befolyása alatt áttértek a görög nyelvre. A cincárok szülőföldjének legfontosabb települése Moscopolis volt, ahonnan a Sináék is származtak. Ma ez egy kihaló és romhalmazok közt nyomorkodó, nehezen elérhető falu Délkelet-Albániában, Voskopoje nevén. A görögök már a Török Hódoltság és Erdély területén tevékenykedtek vándorkereskedőkként, a törökök kiűzése után hamar behatoltak Magyarország minden zugába: A török és kuruc háborúk után alig volt árucsere az országban, a görögöknek nem volt gyakorlatilag vetélytársuk. Karavánokkal vonultak át Magyarországon, Ausztrián, a Német Birodalom városaiba. Házalók voltak, a kis falvakba is mentek: Közvetlen vettek a termelőktől, eladtak a fogyasztóknak. Elejétől fogva nem kereskedtek csak a tipikusnak számító törökországi árukkal, hanem mindennel, amelyre volt kereslet. A Szepességben vásárolták fel a lenvásznot, a Balkánról hoztak magukkal marhákat, de a terménykereskedéstől sem álltak el. A késői időszakászban, a francia háboruk idején a legfontosabb kereskedelmi cikkük a makedón pamut volt, amelyen a Sináék alapozták a vagyonukat a 18-ik században. A görögök magukkal hoztak egy saját hitelrendszert, amely különbözött az itteni szokásoktól, és amely előnyt jelentett a Monarchia kereskedőivel szemben: Magasabb kamatra hiteleztek, rövid lejáratra, váltói viszont hosszabb lejáratúak voltak, mint Ausztriában szokásos. Az osztrák hatóságok panaszkodtak, hogy a görögök rontották volna a hiteléletet. De ez hülyeség: Először alig volt mit elrontani. Ausztriában és Magyarországon a váltó tulajdonképpen soha nem működött mint fizetési eszköz, hanem feküdt "holt papírként" a fiókban, tehát egyfajta adóslevélnek tekinthető. A görögök váltói viszont kézről kézre jártak és pénzhelyettesítő eszközként biztosan nagyon fontos szerepet töltöttek be a hosszú karaván-utakon. Miközben a bécsi Hofkammerarchiv aktaiban rendezetlenséggel vádolják a török alattvalókat, Schäfer László azt állítja, hogy a görögök tulajdonképpen bevezették a váltót Magyarországon, és Füves Ödön szerint nekik köszönhetőek a könyvelés és a pénzkezelés rendezett formai. A görögök először házalók és vándorkereskedők voltak, akik állandóan uton voltak. Később a lassacskán fejlődő heti vagy havi piacokon jelentek meg, lerakatokat tartottak a nagyobb városokban, családon belül társas üzletbe léptek, egyik felvette az osztrák állampolgárságot, a másik maradt török alattvaló, hol az egyik kiváltságait használták ki, hol a másikét, és minden áruval kereskedtek, amelyet lehetett eladni. Amikor Georg Sina lett a Monarchia leggazdagabb ember, Magyarország legnagyobb földbirtokosa, az osztrák kormány hitelezője, ő volt a kivétel, amely megerősíti a szabályt, hiszen akkor a görögök alkonyatkora már elérkezett. Ennek sok különböző oka volt. A világkonjunktúra megváltozott, a pamutot 1815 után a tengeren túlról hozták be, jobb minőségű is volt, mint a makedón. Miután a török katonaság feldúlta Moscopolist kb. 1770 körül, sokan menekültek Mazedóniából és később véglegesen letelepedtek Ausztriában.
Van egy – szerintem hibás – elmélet Magyarországon, hogy Mária Terezia h+ségesküje 1774-ben lett volna nagy és káros hatással a görögök üzleti életére. Soha nem találtam bizonyítékot, amely alátámasztotta volna ezt az elméletet. Sőt, a fent említett 19-ik századeleji szakvélemények cáfolják. Több hatással lehetett esetleg a türelemrendelet a görögökre nézve, hiszen a zsidók megerősődéséhez vezetett. Erről viszont nekem nincs semmi adat.
Végre van egy folyamat, amely sok kereskedői családban lejátszodik, akármilyen nemzetiségű vagy felekezetű: Vannak, akik feltörnek a semmiből, nélkülöznek, összehordják a vagyont, gyerekeit fogják be, végül meghalnak gazdagon, gyakran pénzszámolás vagy üzletelés közben. De előbb-utóbb jön egy generáció, amely jómódban nő fel, látja, hogy szép vagyonuk van és semmilyen okot lát már arra, hogy fusson a pénz után, hanem jókedvűen feléli a meglévőt. Így volt ez a cincároknál, és igy van ez például nálam is.
[szerkesztés] Dobrudzsa
Az oláhok közé számíthatók a cincárok, vagy kuco-oláhok, akik mint juhászok a Balkán-hegységből lejárnak Dobrudzsába, más részük meg mint építőmester működik a bolgár Dobrudzsa városaiban Lásd
