Allél
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Az allél a kromoszóma egy adott lókuszán elhelyezkedő gén variációja. Példa rá több virágfaj színének változása virágzáskor. A folyamatot egy gén szabályozza, amelynek számos változata lehet, így fehér, piros színt eredményezve a virágban.
Egyes élőlények diploidok, azaz homológ kromoszómapárokkal, azon belül pedig egy gén két kópiájával rendelkeznek a szomatikus sejtjeikben. Egy olyan egyed, melyben ez a két kópia teljesen azonos, homozigótáról, melyben különbözik, heterozigótáról beszélünk. A fenotípussal összefüggő allél lehet domináns vagy recesszív. Egy domináns allél akkor is kifejeződik, ha egy allél van jelen; míg egy recesszív allél csak párban tudja kifejteni hatását.
Természetesen vannak kivételek azt tekintve, hogy a heterozigóták milyen módon hatnak a fenotípusra. Egy kivétel a kodominancia jelensége, melyet az emberi vércsoportoknál figyelhetünk meg. Az "A" vércsoportért felelős allél és a "B" vércsoportért felelős allél egyszerre is képes kifejeződni, így "AB" vércsoportot eredményezve.
A vad típusú allélt normálisnak, a mutáns allélt pedig az új változatnak tekintjük .
[szerkesztés] Egyenletek
Két egyszerű egyenlet segít leírni az allélok gyakoriságát (Hardy-Weinberg törvény):
1. Egyenlet: p2 + 2pq + q2 = 1
2. Egyenlet: p + q = 1
Ahol a p a domináns allél, q a recesszív allél gyakorisága. p^2 azon egyedek száma, melyek dominánsak egy jellegre; pq a heterozigóták, q^2 pedig a homozigóta recesszívek száma. A természetes szelekció képes hatni az első egyenlet összetevőire, míg egyértelműen befolyásolja a második egyenlet allélgyakoriságát.
Based on work by