Algyógy
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Algyógy (románul Geoagiu, németül Gergesdorf, római neve: Germisara, később Thermae Dodonae): város a mai Romániában Hunyad megyében. Algyógyalfalu (Geoagiul de Jos) és Algyógyfelfalu (Geoagiul de Sus) egyesítéséből keletkezett. Egykori járási székhely, ma községközpont, melyhez Bencenc, Bózes, Csigmó, Gyalmmár, Feredőgyógy, Homoród, Nyírmező és Renget tartozik.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Dévától 27 km-re északkeletre fekszik.
[szerkesztés] Nevének eredete
Nevét a Gyógy patakról kapta, a patak neve pedig a magyar dió főnévből való.
[szerkesztés] Története
Híres gyógyüdülőhely, már a dák és a római időkben használatos volt. 1291-ben villa Gyog néven említik. Várát a 15. században a Pongrácz család építtette. 1559-ben Izabella királyné ide menekült a török elől. 1562-ben János Zsigmond ostrommal vette vissza a töröktől és leromboltatta. A 17. században a Kun család várkastéllyá alakítva újra felépítette. 1903-ban még megemlítik. 1910-ben még külön községként Algyógyalfalunak 1170 lakosa volt, ebből 847 román, 172 magyar és számos cigány lakossal. Algyógyfelfalunak 1593 lakosa volt, többségben románok, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Hunyad vármegye Algyógyi járásának székhelye volt. 1992-ben társközségeivel együtt 6527 lakosából 6376 román, 75 magyar, 48 német és 26 cigány volt.
[szerkesztés] Látnivalók
- A falu közepén láthatók várkastélyának jelentős maradványai.
- Református temploma a 13. század második felében épült.
Based on work by