Abda

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 47°41′50.57’’ k. h. 17°32′31.31’’

**Abda**

Régió	Nyugat-Dunántúl
Megye	Győr-Moson-Sopron
Kistérség	Győri
Rang	község
Terület	19,02 km²
Népesség
Összesen: 3061 fő (2001) Népsűrűség: 160,94 fő/km²
Irányítószám	9151
Körzethívószám	96
Térkép é. sz. 47°41′50.57’’ k. h. 17°32′31.31’’	település Mo. térképén

Abda község Győr-Moson-Sopron megyében, a Győri kistérségben.

[szerkesztés] Fekvése

Győrtől északnyugatra, mintegy 8 km-re található, a Rábca és a Mosoni-Duna által kialakított hordalékkúpon. A Győri-medence egyik legmélyebben fekvő területe. Határát a régi folyómedrek helyén csordogáló erek és holtágak szabdalták.

[szerkesztés] Története

Németül Brückl a neve, s már 1208-ban állott.

III. Endre 1292. évi levele az abdai hid mellett kelt, ez az adat világosítja meg a német nevet.

A község Obada néven a 13. században fordult elő először, visszavetítve egy 12. századi eseményhez. Adalbertnek, II. Géza Szicíliába küldött követének 1153. évi végrendeletében, a XIII. században beszúrták Abda nevét azon birtokok közé, melyeket Adalbert felesége azzal kapott, hogyha újból férjhez megy, azok legyenek a pannonhalmi apátságé.

1566-ban szomorú eseménynek volt tanúja a falu. Tahi Ferenc, Zrínyi Miklós sógora, veje és Batthyány Boldizsár itt vették át Salm gróftól a szigetvári hős fejét, melyet Musztafa török nagyvezér a a következő szövegű levéllel küldött: „Fogadd szíves hajlamom jeléül legmerészebb vezéretek fejét.”

1702. május 24-én a hagyomány szerint a fogságba hurcolt II. Rákóczi Ferenc kocsija az abdai hídon haladt át, amikor a Rábca partján halászó katona egy harcsával ajándékozta meg a foglyot. Rákóczi a halat e szavakkal dobta vissza a vízbe:

,,Magyarok nagyistene, add vissza szabadságomat, mint ahogyan én visszaadom ennek a halnak a szabadságát!."

Az 1830-as években az árvizektől sokat szenvedett falu régi helyéről a Székeskáptalan által e célra biztosított Pityerdombra költözött. A falu régi helyét emlékkápolna őrzi, melyet az egykori templom helyére építettek. 1849. június 28-án a Pöltenberg hadtestéhez tartozó, "Kossuth" nevét viselő honvéd zászlóalj védelmezte az abdai átkelőt. A túlerővel szemben mintegy fél órán át voltak képesek tartani a hídfőt. A csatában a honvédek vesztesége 33 halott, 77 sebesült és 273 eltűnt katona volt. Az 1886-93. évi folyószabályozáskor a mederásásnál hevenyészve elhantolt katonatetemeket leltek a kubikusok. Minden bizonnyal a 273 eltűnt katona közül kerültek ki azok a névtelen hősök, akiket a tömegsírba temettek el. A hősök tetemeit a régi falu emlékét őrző kápolna elé helyezték át, emléküket a sírhantjuk fölé emelt obeliszk őrzi, melyen a következő felirat olvasható:

"Borulj le, óh magyar, mert
Előtted Szent e hant:
Szabadság vértanúi
Nyugosznak itt alant!
Te, világ Megváltója,
Istenség, légy velök:
Jogáért e hazának
Ők is vért áldozának
S megválták nemzetök!"
(1849. VI. 28.)

1944 novemberében ismét szomorú esemény színhelye volt a Rábca-folyó partja. 21 munkaszolgálatos társával együtt itt végezték ki a németek a jeles költőt, Radnóti Miklóst. Holttestét és egy kockás füzetbe írott urolsó verseit (a „Bori noteszt") 1946. június 26.-án találták meg, amikor az abdai tömegsírt exhumálták.

[szerkesztés] Nevezetességei

Radnóti Miklós emlékműve

Az út melletti töltésen, nyírfaliget közepén, a Rábca-töltés aljában, a költő munkaszolgálatos társaival együtt 1944-ben történt kivégzésének színhelyén áll a magyar irodalom kimagasló alakjának fakerítéssel körülvett emlékműve. Késõbb itt találták meg egy tömegsírban - ruhája zsebében fellelvén utolsó verseit - a költõ holttestét.

Radnóti Miklós szobra

1980-ban állították. Melocco Miklós alkotása. A költőt a közelben végezték ki 21 munkaszolgálatos társával együtt a németek.

Római katolikus templom

Műemlék jellegű, klasszicista stílusú templom. Berendezése 1840 körüli mellékoltárokból, szószékből és padokból áll. A falfestményeket (secco) Samodai József készítette (befejezte Hertay Mária).

A templom előterében Mária-szobor, I. világháborús emlékmű és II. világháborús emlékmű látható.

Nepomuki Szent János-szobor

1700-as évek közepéről származó barokk alkotás. A templom mögött áll.

Emlékkápolna

A falu régi helyét őrzi. Előtte gránitoszlop emlékmű áll, az elesett szabadságharcos hősök tiszteletére. 1849. június 28-án a Pöltenberg hadtestéhez tartozó „Kossuth” honvédzászlóalj védelmezte az abdai átkelőt. Az ütközetnél állítólag a fiatal Ferenc József császár is jelen volt. A közelben találták meg a múlt század végén az elhantolt katonatetemeket.

Rákóczi-emlékmű

1702. május 24-én a hagyomány szerint a fogságba hurcolt II. Rákóczi Ferencet az abdai hídnál a Rábca partján halászó katona egy harcsával ajándékozta meg. A fogoly Rákóczi a halat, szabadságát visszaadva, visszadobta a vízbe. E jelenetet őrzi az 1940-es évek elején készült művészi dombormű.