1812 (nyitány)
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Az 1812 (nyitány) Pjotr Iljics Csajkovszkij orosz zeneszerző zenekari műve, amelyben Franciaország Oroszország elleni indított, sikertelen hadjáratának állít emléket. A csúfos vereség arra kényszerítette I. Napóleon hadseregét, hogy kivonuljon az orosz területekről, és ez a mozzanat jelentette a napóleoni háborúk fordulópontját, kiemelt fontosságot biztosítva az 1812-es évnek a történelemben. A mű egyik fő érdekességét jelentik az ágyúlövések, amelyeket csak ritkán, főleg szabadtéri előadások alkalmával tudnak előadni, akkor azonban valódi ágyúkat alkalmaznak. Bár a zenemű semmilyen történelmi kapcsolatban nem áll az Egyesült Államok és Egyesült Királyság által vívott 1812-es háborúval, az USA-ban, más hazafias kompozíciók mellett, gyakran felcsendül ez a mű is.
A nyitány bemutatójára 1882. augusztus 20-án, Moszkvában került sor, a Megváltó Krisztus Székesegyházban.
[szerkesztés] Rövid leírás
A nyitány egy programzene. Egy orosz templomi zsolozsma komor hangjaival indul, ami felidézi, ahogy a hadüzenetet istentiszteleteken hirdették ki Oroszországban. Ezt egy Oroszország háborús sikereit éltető ünnepélyes dallam követi. Ezt a bejelentést, és a közvélemény reagálását örökítette meg Lev Tolsztoj a Háború és béke című monumentális regényében.
Az ezt követő kürtön megszólaló téma a menetelő seregeket mutatja be. A francia himnusz, a Marseillaise, a francia győzelmeket és Moszkva 1812 szeptemberi elfoglalását tükrözi. Az orosz néptánc téma emlékezik meg a csatáról, ahol visszaverték Napóleont. Az 1812-es késő októberi visszavonulást Moszkvából egy diminuendo próbálja visszaadni. Az ágyúk dördülése szimbolizálja a hadsereg közeledését a francia határhoz. A konfliktus vége után visszatérünk a kezdő egyházi énekhez, amit ezúttal az egész zenekar ad elő harangok zúgása közben, melyek a győzelmet és Oroszország felszabadítását ünneplik. Az ágyús és menetelős téma közben hallható az orosz nemzeti himnusz, az Isten óvja a cárt. Az orosz himnusz a francia himnusz hasonmása.
)
Based on work by Thajdu, GaborLajos,