Örmény holokauszt
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Az örmények elleni népirtás - amit a török hivatalos szervek máig (2005) nem ismertek el népirtásként - a szultán ellen harcoló ifjútörök mozgalom nevéhez fűződik. Bár az örmények sokszor segítették a szultánelleni harcukat, 1915 tavaszán az ifjútörökök, fegyveres erőik felügyeletével, a keresztény örmény férfiakat munkaszolgálatra hívták be, s ott szisztematikusan megölték őket. Az otthon maradottak esetében a férfiakat és a nőket külön választva koncentrációs táborokba hajtották a sivatagba, ahol éhen haltak, majd javaikat elkobozták. Előfordult várandós nők és gyermekek keresztrefeszítése is. A népirtás kisebb méretekben az 1920-as évek elejéig folytatódott. A halottak száma bizonytalan, de minimum 1 millióra (általában pedig másfél millióra) becsülik. Magyarországon a népirtás „örmény holokauszt” néven való emlegetése teljesen elfogadott a történészszakma körében.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Az esemény genocídiummá nyilvánítása körüli problémák
Bár milliós nagyságrendű az áldozatok száma, mégis számos állam politikusai mai napig vonakodnak genocídiumnak nevezni az örmények elleni népirtást, ennek főként politikai okai vannak. A legjelentősebbek közülük:
[szerkesztés] Egyesült Államok
[szerkesztés] Izrael
Izrael fennállásának első éveiben (Törökország Izraellel szemben tanúsított ellenséges magatartására válaszul) elismerte, hogy az örmény népirtás kapcsán párhuzam vonható a zsidóság elleni II. világháborús népirtással. Legutóbb 1994-ben Joszi Beilin jelentette ki a Knesszetben, hogy Izrael genocídiumnak tekinti a történteket.
Azóta azonban kerülik az izraeli politikusok ezt a kényes témát. Ennek oka, hogy - az USA-hoz hasonlóan - Izraelnek is legjelentősebb muzulmán többségű, közel-keleti szövetségese Törökország. A kapcsolat megromlását nem kockáztathatja az izraeli vezetés. A törökök is igyekeznek megakadályozni a zsidó-örmény szolidaritást.
Based on work by