Örmény (Esztergom)
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Örmény a középkori Esztergom egyik külvárosa, és az esztergomi főkáptalan faluja volt.
[szerkesztés] Története
A település Szent Tamás hegy dél-keleti lábánál feküdt, a Szent Ágoston remeték Szent Anna templomának közelében. Kis területű volt, szántóföldek sem tartoztak hozzá. Nevét az ott lakó örmény mesteremberekről és kereskedőkről kapta, akik az egész országban vámmentességet élveztek. A tatárjáráskor a többi külvárossal együtt elpusztult. 1243-ban IV. Béla megújította a kiváltságait, de a település később beleolvadt Szentanna városrészbe. Plébániáját, Keresztelő Szent János templomát 1281-ben említik először a leírások. 1315-ben akkori lakosai, a káptalan jobbágyai házhelyeket és szőllősöket kaptak a letelepedéshez, de idővel elhagyták a falut, ami elnéptelenedett. A káptalan különböző kiváltságok adományozásával újra lakókat csábított a faluba, akik többek között engedélyt kaptak két mészárszék megnyitására. Kiváltságaik közé tartozott, hogy ha peres ügyeik voltak vendégnépekkel, városi polgárokkal, nemes emberek jobbágyaival a községbéliek tanúskodása elégséges volt, nem kellett idegen tanúkat keresniük. A bírói tisztet a prépost és a káptalan, illetve ha vérontás fölött kellett ítélkezni az uradalmi tiszt viselte a káptalan nevében.