Értékpapír

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Az értékpapír vagyonjogot vagy követelést megtestesítő okirat.

Tartalomjegyzék

1 Jogi fogalma
2 Pénzügyi fogalma
3 Megjelenési formája
- 3.1 Okirati formában megjelenő értékpapírok
- 3.2 Dematerializált értékpapírok
4 Az értékpapírok típusai
5 Értékpapír kiállítása
6 Értékpapír átruházása
7 Értékpapírok a magyar értékpapírjog szerint

[szerkesztés] Jogi fogalma

Az értékpapír jogi fogalmát Magyarországon a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) határozza meg. Értékpapírnak csak olyan okirat vagy - jogszabályban megjelölt - más módon rögzített, nyilvántartott és továbbított adat tekinthető, amely jogszabályban meghatározott kellékekkel rendelkezik és kiállítását (kibocsátását), illetve ebben a formában történő megjelenítését jogszabály lehetővé teszi. (Ptk. 338/A. §)

Az értékpapír tehát olyan okirat, amely a benne tanúsított alanyi jogot úgy testesíti meg, hogy azt a papír nélkül sem érvényesíteni, sem bizonyítani, sem átruházni nem lehet.

[szerkesztés] Pénzügyi fogalma

Az értékpapír pénzügyi szempontból jövőbeli fizetésre vonatkozó igéret. Csakis ebben az értelemben - de jogilag nem - értékpapírnak (securities) tekintik az úgynevezett származtatott ügyleteket, elsősorban a határidős ügyletek (forward és futures) kontraktusait és az opciókat, valamint a különféle csereügyleteket (swap).

[szerkesztés] Megjelenési formája

Az értékpapírok megjelenési módja tekintetében két nagy csoportra oszthatók:

[szerkesztés] Okirati formában megjelenő értékpapírok

A nyomtatott értékpapírok általában két részből állnak: a köpenyből (előlapból) és a szelvényívből. A köpeny maga az értékpapír, amely tartalmazza a legfontosabb információkat: az értékpapír típusát, kibocsátóját, névértékét, kamatozását, lejáratát stb. A szelvényív szelvényekből (kuponokból) áll; ezek ellenében teljesítik az esedékes kifizetéseket (osztalék, kamat, törlesztőrészletek fizetését). A szelvényív általában a köpennyel összefüggő papírlap, ami bizonyos esetekben elkülönülhet egymástól.

[szerkesztés] Dematerializált értékpapírok

Dematerializált értékpapír alatt a törvényben és külön jogszabályban meghatározott módon, elektronikus úton létrehozott, rögzített, továbbított és nyilvántartott, az értékpapír tartalmi kellékeit azonosítható módon tartalmazó adatösszességet kell érteni.

[szerkesztés] Az értékpapírok típusai

A törvény a pénzkövetelést megtestesítő értékpapírt minősíti az értékpapír alaptípusának, de a Ptk. 338/D. § szabályával a tulajdonjogról, más jogról, tagsági viszonyból eredő jogosultságról kiállított értékpapírt is e fogalom körébe vonja.

[szerkesztés] Követelést megtestesítő értékpapírok

A követelést megtestesítő értékpapírok jellemzője, hogy az egyik fél elismeri a másik fél felé fennálló tartozását, és vállalja, hogy azt meghatározott időben és módon (jogilag kikényszeríthető formában) ki fogja egyenlíteni. Legismertebb fajtái: a váltó, a csekk, a kötvény, a letéti jegy.

[szerkesztés] Részesedési jogot megtestesítő értékpapírok

A részesedési jogot (tagságot) megtestesítő értékpapírok azt igazolják, hogy tulajdonosuk valamely vállalkozás alaptőkéjéhez járult hozzá, és a befektetett pénze után jogosult a kiosztásra kerülő nyereség arányos részére, az osztalékra. Társtulajdonosi jogokat megtestesítő értékpapír, aminek fontos vonása az, hogy a tulajdonosuk nem vonhatja ki a vagyonát a vállalkozásból. Alaptípusa a részvény, de ide tartoznak a befektetési jegyek is.

[szerkesztés] Áruval kapcsolatos jogokat megtestesítő értékpapírok

Az áruval kapcsolatos jogokat megtestesítő értékpapírok valamely áru feletti rendelkezési jogot biztosítanak a tulajdonosuknak. Ide tartozik a közraktárjegy a hozzá tartozó zálogjeggyel (de például a hajóraklevelek stb. is).

[szerkesztés] Értékpapír kiállítása

Értékpapírt - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - bemutatóra és névre szólóan lehet kiállítani.

Bemutatóra szól az értékpapír, ha nem tartalmazza a jogosult személyének megjelölését vagy tartalmazza ugyan, de az értékpapír tartalma szerint az értékpapír kötelezettje nemcsak a megjelölt személynek, hanem az értékpapír bármely bemutatójának köteles teljesíteni (bemutatási záradék). A pénzmosás elleni törvény életbe lépése óta a tőkepiacról szóló törvény Magyarországon tiltja bemutatóra szóló értékpapír nyilvános forgalomba hozatalát, tőzsdei forgalmazását. Bemutatóra szólóan azonban lehet kiállítani olyan értékpapírt, amelyet nem sorozatban és nem nyilvánosan hoznak forgalomba.

[szerkesztés] Értékpapír átruházása

A bemutatóra szóló értékpapírt elvileg annak birtokba adásával lehet átruházni.

A nyomdai úton előállított névre szóló értékpapír teljes vagy üres forgatmány útján ruházható át. A névre szóló értékpapírok tehát egyszerű átadással nem ruházhatóak át. A forgatható értékpapír eredeti tulajdonosa, az okirat hátoldalán a hitelezői jogokat más személyre forgatással ruházza át. A forgatással történik meg a tulajdonosváltás.

A teljes forgatmány az értékpapírra vagy az ahhoz csatolt lapra (toldat) vezetett, az átruházó által aláírt írásbeli nyilatkozat, amely kifejezi az értékpapír átruházásának szándékát, és megjelöli azt a személyt, akire az értékpapírt átruházzák.

Az üres forgatmány az értékpapír hátlapjára vagy a toldatra rávezetett, az átruházó által aláírt olyan írásbeli nyilatkozat, amely kifejezi az értékpapír átruházásának szándékát, de nem tartalmazza annak a személynek a megjelölését, akire az értékpapírt átruházzák. (Üres forgatmánynak minősül az átruházónak az értékpapír hátlapján vagy a toldaton szereplő aláírása is.) Az értékpapír üres forgatmánnyal való átruházása esetében az értékpapír új birtokosa a) az üres forgatmányt kitöltheti akár a saját nevére, akár más személy nevére, b) az értékpapírt újból átruházhatja akár üres forgatmánnyal, akár más személy nevére szóló teljes forgatmánnyal, c) az értékpapírt harmadik személynek tovább adhatja anélkül, hogy az üres forgatmányt kitöltené és az értékpapírt újabb forgatmánnyal látná el.

Az adott típusú értékpapír dematerizált formája is ugyanúgy lehet bemutatóra vagy névre szóló azzal a különbséggel, hogy forgalmazásuk értékpapír-számlák közötti műveletekkel bonyolódik. Mivel ma már döntően a kinyomtatott értékpapírokat sem birtokolja fizikailag a befektető, az átruházás jellemzően ezekben az esetekben is értékpapr-számlákon keresztül történik.