Árapály
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Az árapály jelensége a közeli égitestek egymásra gyakorolt tömegvonzása által egymáson létrehozott alakváltozások. Földi értelemben az árapály vagy régies nevén tengerjárás a tenger szintjének periodikus emelkedése (áradat vagy dagály) és süllyedése (apály), melyet a Hold és a Nap vonzásának befolyása okoz.
[szerkesztés] Létrejötte
A Hold vagy a Nap vonzása a Föld felszinének feléje fordított részére természetszerűen erősebben hat, mint annak a középpontjára, leggyengébb pedig a felszínnek az égitesttel ellentétes oldalára, oly módon, hogy a vonzó erő különbsége középpont és felszín között mindkét esetben a nehézség csökkentésére törekszik. Ennek folytán a Föld vízzel borított felszínének az égitest felé fordított fele középen, valamint a tőle elfordított fél középen megárad s ezzel kapcsolatban eme két felének szélein megapad. Míg tehát az égitest egyszer elvégzi látszólagos útját a Föld körül (mire a Napnak 24 óra középidő, a Holdnak pedig átlag 24 óra 50 perc kell), a Föld felszínének minden helyén kétszer áll be a víz tükrének emelkedése s ugyanannyiszor süllyedése. A két égitest külön-külön okozta árapálya egymást természetesen erősítheti vagy gyengítheti, aszerint, hogy együtt vagy egymás ellen fejtik ki hatásukat. Az előbbi eset újhold és telihold idején áll elő, a második viszont az első és az utolsó negyedkor.
[szerkesztés] Érdekességek
Az amplitúdó (szintemelkedés) összeadódásának hatására az árhullám végig szalad az óceánok felszínén. Az Atlanti-óceánon az árhullám mint egyetlen hullámtaraj halad északi irányba.
Ez az atlanti árhullám nagyjából egy nap alatt éri el Európa és Anglia partjait. További egy napra van szüksége, hogy megkerülje a Brit szigeteket. Ennek eredményeként a La-Manche Csatorna árhulláma és az Északi-tenger árhulláma nagyjából egy időben, a normandiai partoknál találkozik. Ekkor a dagály magassága gyakran eléri a 10, különleges esetekben a 14 métert is.
Nagyon alacsony ellenben az árapályváltozás a Földközi-tengeren és annak melléktengerein, például az Adrián valamint a Balti-tengeren, mivel ezek a tengerek csak szűk szorosokon keresztül érintkeznek az Atlanti-óceánnal.