Ányos Pál

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Emléktábla Ányos Pál szülőházán

Ányos Pál István (Esztergár, 1756. december 28. - Veszprém, 1784. szeptember 5.) pálos szerzetes, tanár, a magyar szentimentalizmus költészetének alakja

Tartalomjegyzék

1 Élete
2 Művei
3 Kiadások
4 Források
5 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Élete

Nemesi családban született. Egy ideig Komáromban nagyanyjánál nevelkedett, később Győrbe, Veszprémbe, s Pápára küldték iskolába. 1772-ben lépett be a pálosok márianosztrai klastromába, ahol a Pál nevet vette fel. 1774-ben került a nagyszombati egyetemre, ahol Dugonics András és Katona István tanította; megismerkedett Barcsay Ábrahámmal is. 1776-ban bölcsészdoktorrá avatták. 1777- ben az egyetem Budára költözött, emiatt itt folytatta teológiai tanulmányait. Ekkorra Ányos már neves költő volt, kapcsolatba került Bessenyei Györggyel és a "testőr-írók" körével. A szerveződő Tudós Társaság titkárává választották volna.

"A pesti irodalmi és társasági élet, olvasmányai s egy titkolt szerelem egyre inkább elidegenítették a papi életformától, 1780-ban mégis pappá szentelték."-írja róla a Magyar irodalom története(II.szerk. Sőtér). 1781. novemberében a felsőelefánti klastromba, Nyitra megyébe rendelték elöljárói, majd az ottani próbaév leteltével 1782. októberében a székesfehérvári gimnáziumhoz tétetett át az első osztályt tanitani. Levelei szerint életének legszomorúbb két esztendejét töltötte itt. 1782-ben aztán ismét áthelyezték, ezúttal Székesfehérvárra, ahol a gimnáziumban együtt tanított Virág Benedekkel.

1784. júliusában betegen Veszprémbe vitette magát, ahol szeptember 5-én meghalt - 28 esztendős korában. A veszprémi római katolikus ferences templom kriptájában nyugszik.

[szerkesztés] Művei

A magyar irodalmi múltból Gyöngyösit választja költői példaképül a jelen irodalma számára. Életében csak néhány alkalmi munkája látott világot.

Néhány említésre méltó költeménye

Egy boldogtalannak panasszai a halavány holdnál
Gróf Zrinyi Miklósról (1782) - Zrínyi hősiességét, a hazáért meghalni bátor hazafiság eszményét állítja a jelen elé.
Kalapos király - verses röpirat, igen fontos politikai tartalmú költeménye, "a nemesi ellenállás irodalmának egyik legélesebb hangú kifakadása II. József ellen" (MIT). II. József e művében mint "erőszakos ur ... nem pediglen király" jelenik meg. Megszólal röpiratában a szerzetes aggodalma a vallásszabadság ellenében. "Ez a verses publicisztika rendkívül népszerűvé válik a nemesi ellenállás körében, II. Józsefen rajta is ragad a "kalapos király" jelző" - olvashatjuk róla a Magyar irodalom arcképcsarnokában.

Stílusa, költői újításai a magyar lírában

"Az érzelmek és hangulatok változékonyságának visszaadása a formai változatok kifejlesztését követelte meg Ányostól, bizonyos színességet, szabadságot és választékosságot a költői eszközökben; többet és mást, mint amit a felvilágosodás korának írói az egyhangú és színtelen bölcselkedő költői levelekben megvalósítottak. Ányos vívmánya például a látomások költői megjelenítése a lírában" (MIT).

[szerkesztés] Kiadások

Igaz hazafi, az az: Károly Antal úrnak jeles példával megmutatott hazája szerelme. Pest, 1778.
A szép tudományoknak áldozott versek a budai királyi universitásnak felszentelése alkalmatosságával. Buda, 1780. (Az egyetem száz éves jubileuma alkalmából 1880-ban újra kinyomatott külön és a Hon 119. sz.-ban is megjelent.)
Az Orvosi Oktatások szerzőjéhez. Pest, 1778. (Rácz Sámuel prof.-hoz, ennek idézett munkája második kiadása előtt.)
Kártigám nevezetes irójához. (Dobokai Sárközi István álnév alatt, a Kártigám 1780. 2. kiadása előtt.)
Nagymélt. gróf Eszterházy Pálnak pécsi püspökségre lett emeltetését ünneplő versek. Pest, 1781.
Énekek könyve, szükséges litániákkal és imádságokkal a magyar ker. katholika anyaszentegyház szolgálatjára. Pest, 1785.
Ányos Pálnak munkái: Bécs, 1798. (M.-Minerva I. kötete. Ányos maga gyűjtötte össze munkáit és azok elébe ajánló levelet is iktatott barátjaihoz, mely munkái előtt csakugyan olvasható is; ezeket Bacsányi még többekkel bővítve kiadta, a szerző életrajzával és arczképével)
Ányos Pál költeményei. Jegyzetekkel és életrajzi essayvel ellátott bővített új kiadás. Kiadja Abafi Lajos, Bpest, (1875. Magyar könyvesház. I. 4. 5.)
Egyházi beszéd 1783. Kiadta Csaplár Benedek. U. ott, 1888.
Ányos Pál elmélkedései, melyeket a székesfehérvári kir. oskolákbeli ifjusággal a háromnapi lelki gyakorlat folytán tartott 1783-ban. Közrebocsátotta Csaplár Benedek Ányos erkölcsi méltatását tartalmazó Függelékkel. U. ott, 1889.
Kazinczy Ferenc Orpheusában megjelent Calliroe-je. Ezen kívül költői levelei jelentek meg a Magyar Museumban (I. 1782. 349), a Szépliteraturai Ajándékban (1821.) és Figyelőben (II. III. Weissbarth Károly és Szigetfői), némely kiadatlan versei Toldy Irodalmi Berek című kötetében, melyek közt a II. József császár ellen intézett: Kalapos király, mint az idő szózata, különösen nevezetes. (L. ezen költeményéről a Vasárnapi Újság 1869. 28. sz. és Hazánk és a Külföld 1869. 19. 20. sz.) Egy költeményét közli a Figyelő (1871.). Magyarok című költeményét Ompolyi közli a Honban (1880, 70. sz.).
Kiadatlan leveleiből Závodszky K. adott ki szintén a Honban (1873. 203. sz.), valamint Császár Elemér az Irodalomtörténeti Közleményekben (1907, 346-361.) publikált.
Ovidius nyolc heroidáját is lefordította, melyek közül azonban egy, a Penelope levele Ulysseshez maradt fenn.
Kéziratban van egy levele báró Orczy Lőrinchez 1782-ből az Országos Széchényi Könyvtár kézirattárában.

[szerkesztés] Források

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, Arcanum, Budapest, 2000, ISBN 9638602996
A magyar irodalom története III. Szerk. Sőtér István, Budapest, Akadémiai Kiadó 1964.