Heringsirály

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Heringsirály

Státusz: nem veszélyeztetett

Rendszertan

Ország:	Állatok (Animalia)
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata)
Osztály:	Madarak (Aves)
Rend:	Lilealakúak (Charadriiformes)
Család:	Sirályfélék (Laridae)
Nem:	Larus
Faj:	L. fuscus

Tudományos név

Larus fuscus
Linné, 1758

A heringsirály (Larus fuscus) a lilealakúak rendjébe, ezen belül a sirályfélék családjába tartozó nagy méretű sirály.

[szerkesztés] Elterjedés

Költőterülete Észak-Európa hideg vizei mentén terül el. Három vagy négy alfaja ismeretes:

Larus fuscus fuscus (fekete dolmány, halvány fejcsíkok télen) - Skandinávia keleti fele, a Balti-tenger vidéke
Larus fuscus intermedius (sötétszürke dolmány) - Dánia, Norvégia, Hollandia
Larus fuscus graellsii (szürke dolmány) - Brit-szigetek, Izland, Észak-Franciaország
Larus fuscus heuglini (világos dolmány) - Észak-Oroszország. Sokak szerint valójában az ezüstsirály (Larus argentatus) alfaja.

[szerkesztés] Megjelenés

A heringsirály teste és feje fehér, háta sötétszürke-fekete, lába, szeme és csőre pedig sárga. Az alsó csőrkáván piros folt díszlik, a szárnyvégek pedig feketék. A fiatal egyedek rejtőszínűek, és gyakorlatilag megkülönböztethetetlenek az ezüstsirályoktól. Testük sötétebb, nyakuk és fejük világosabb barna-krémszínű, csőrük és szemük fekete, lábuk pedig hússzínű.

A heringsirály a nagyobb termetű sirályfélék közé tartozik. Hossza 52-67 centiméter, szárnyfesztávolsága 120-135 centiméter. A hímek némileg nagyobbak a tojóknál, egyébként a nemek egyformák. A nőstény egyedek tömege 545-910 gramm, míg a hímeké a 600 grammtól az egy kilogrammig terjedhet.

[szerkesztés] Életmód

A heringsirály állandó madár, azonban telente gyakran kóborol, hogy jobb tápláléklelőhelyre bukkanjon. Mint a legtöbb sirály, ez a faj is mindenevő: halak, egyéb állatok, rovarok, férgek, kisemlősök, madártojás, fiókák teszik ki étrendjének zömét, de akár szeméttelepeken is kutathat hasznosítható hulladék után. Hangja az ezüstsirály kiáltásaira emlékeztet a leginkább.

Heringsirály és fiókája

[szerkesztés] Szaporodás

A heringsirály telepesen fészkel, gyakran az ezüstsirályokkal egy kolóniában, ami sziklapárkányokon vagy az alacsony aljnövényzetű talajon alakul ki. A fészek általában egy nagyobb hínárkupac, amelynek körzetét a pár hevesen védelmezi a betolakodóktól. A tojó és a hím által váltásban melengetett évi egy fészekalj 1-4 tojást számlál, amelyek 24-27 nap múlva kelnek ki. A fiókák 30-40 nap után repülnek ki, addig a pár mindkét tagja eteti őket. Bár már kikelésükkor elég fejlettek ahhoz, hogy járni tudjanak, kirepülésükig a fészeknél maradnak (félig fészekhagyók, helybenülők).

[szerkesztés] Magyarországi előfordulás

A heringsirály hazánkban rendszeres vendégnek számít, április-május és október-november hónapokban látható vizeinknél. Olykor egy-egy példány áttelel.

[szerkesztés] Védettség

Bár Magyarországon az állomány stabil, a heringsirály védettséget élvez, eszmei értéke 10 000 forint. Európai léptékben stabil állományú a faj, SPEC értékelése 4-es.