Alkiviadisz Diamandi
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Alkiviadisz Diamandi herceg, cincár (aromun, kucóoláh) politikai vezető volt Görögországban, az első és a második világháború idején.
A Pindosz hegységben található cincárok lakta faluból, Samarinából származott, itt végezte alapfokú tanulmányait a helyi román iskolában. Thesszalonikiben végezte a görög nyelvű gimnáziumot. 1912-ben Bukarestbe ment, ahol a Kereskedelmi Akadémián szerzett diplomát.
1916-ban a mai Albánia területén található Korçë térségében olasz-francia védnökség alatt létrejött rövid életű Korçë-i Albán Autonóm Köztársaság egyik alapítója volt. Már ekkor kísérletet tett egy autonóm cincár állam, a Pindoszi Fejedelemség létrehozására Epirosz térségében. Diamandi ezidőtájt került baráti kapcsolatba Fan Noli olaszbarát albán politikussal.
Az olasz csapatok kivonulása után előbb az albániai Sarandë-ba menekült, majd Rómába ment, ahol megismerkedett Benito Mussolini fasiszta mozgalmával. Az olaszországi román követségtől román útlevelet kapott, majd visszatért Görögországba, ahol 1927-ben amnesztiában részesült. Athénben a román olajtársaság alelnöke lett. Athéni évei alatt kapcsolatot tartott fenn a rodoszi olasz hatóságokkal, ami miatt Metaxasz görög diktátor elrendelte kiutasítását, de sikerült Görögországban maradnia.
Mikor 1940 októberében kitört az olasz-görög háború, Diamandi tolmácsként szolgált Alfredo Guzzoni tábornok mellett. 1941-ben cincár értelmiségiek, mindenekelőtt Nikosz Matuszi és Raputikasz Vaszilisz támogatásával kidolgozta a Pindoszi Fejedelemség államszervezeti rendjét, mely a svájci kantonok mintáját vette alapul. 1941 nyarán a trikalai cincár parlament kinyilvánította a Pindoszi Fejedelemség függetlenségét olasz védnökség alatt. A fejedelem I. Alkibiádész néven Diamandi lett.
A Pindoszi Fejedelemség létrejötte kedvező fogadtatásban részesült a cincárok többsége részéről, s a helyi macedónok és zsidók is támogatták I. Alkibiádészt, de görögellenes politikája fokozta a kommunista partizánok ellenállását, és az olaszok is elégedetlenek voltak a herceg tevékenységével. Az egyre kaotikusabbá váló helyzet miatt Diamandi lemondott a trónról, s Romániába távozott. Később ez utóbbi ország Vlorë-i konzulja lett.
I. Alkibiádész utódja 1943-ban a részben cincár származású báró Milványi-Csesznegi Gyula lett.
Diamandi további sorsa ismeretlen.
Based on work by